Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sextus Empiricus, A tudósok ellen 7.211–216280

(1) Tehát a vélekedések közül Epikurosz szerint egyesek igazak, mások viszont hamisak. Igazak azok, amelyeket bizonyíték támaszt alá, és nem szolgáltatnak velük szemben ellenbizonyítékot az önmagukban nyilvánvaló tapasztalatok, hamisak pedig azok, amelyeket ellenbizonyíték cáfol vagy nem támasztanak alá bizonyítékkal a nyilvánvaló tapasztalatok.281 (2) A bizonyíték általi alátámasztás annak nyilvánvaló tapasztalat révén történő észlelése, hogy a vélekedés tárgya épp olyan, amilyennek véltük. Például ha Platón messziről közeledik, és azt sejtem és vélelmezem a távolságnak megfelelően, hogy Platón az, s mikor közelebb jön, a távolság csökkenésével további tanúbizonyságot nyerek, hogy Platón az, s ezt maga a nyilvánvaló tapasztalat támasztotta alá bizonyítékkal. (3) Az ellenbizonyíték hiánya az, ha a tételezett és vélelmezett nem nyilvánvaló dolog következik abból, ami nyilvánvalóan megjelenik; például Epikurosz, mikor azt mondja, hogy létezik űr, ami nem nyilvánvaló, ezt nyilvánvaló ténnyel hitelesíti, tudniillik a mozgással; ugyanis ha nem volna űr, mozgásnak sem szabadna lennie, mivel a mozgó testnek nem volna helye, ahová átkerülhetne, mivel minden telített és tömör volna; ily módon a nyilvánvalóan megmutatkozó tények nem szolgáltatnak tanúbizonyságot a vélelmezett nem nyilvánvaló dologgal szemben, minthogy létezik mozgás. (4) Az ellenbizonyíték megléte viszont olyasmi, ami nem fér össze az ellenbizonyíték hiányával. Ez ugyanis a nyilvánvaló kiküszöbölése a nem nyilvánvaló tételezése útján. Például a sztoikus azt mondja, hogy nem létezik űr, nem nyilvánvaló dolgot fogadva el; s ha az egyiket ilyen módon tételezzük, vele együtt a másikat is ki kellene küszöbölnünk, ami nyilvánvaló, mármint a mozgást; mert ha nem létezik űr, szükségszerűen mozgás sem lesz, a korábban bemutatott módszer értelmében. (5) Ugyanígy a bizonyíték hiánya is ellenkezik a bizonyíték meglétével. Ez ugyanis nyilvánvaló tapasztalat általi szembesülés azzal, hogy a vélelmezett dolog nem olyan, amilyennek véltük. Például ha valaki messziről közeledik, a távolságnak megfelelően azt gyanítjuk, hogy Platón az, de a távolság csökkenésével nyilvánvalóan felismerjük, hogy nem Platón az. Az efféle helyzet a bizonyíték hiánya: hiszen a nyilvánvaló tapasztalat nem erősítette meg azt, amit vélelmeztünk. (6) Ezért a bizonyíték megléte és az ellenbizonyíték hiánya annak kritériuma, hogy valami igaz, a bizonyíték hiánya és az ellenbizonyíték megléte pedig azé, hogy valami hamis. Mindennek az alapja és talpköve az önmagában nyilvánvaló tapasztalat.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave