Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Epikurosz, Levél Püthoklészhez 85–88284

(1) Először is, nem szabad azt hinnünk, hogy egyéb célja van az égi jelenségek ismeretének – akár összefüggéseiben, akár önmagukban beszélünk róluk –, mint a zavartalanság285 és a szilárd meggyőződés, amint ez a többi kérdés esetében is van. (2) És nem kell keresztülerőltetnünk a lehetetlent, sem pedig hasonló módon kezelnünk ezt a fajta elmélkedést, mint akár az életre vonatkozó fejtegetéseket, akár a többi természetfilozófiai probléma megoldását, amilyen az, hogy a dolgok összessége test és megérinthetetlen természet, vagy hogy vannak atomi elemek, és amilyen minden más efféle tétel, ami csak egyetlen módon lehet összhangban a nyilvánvaló jelenségekkel. Ez nincsen meg az égi jelenségek esetében, hanem ezek keletkezésének többféle oka és mibenlétüknek többféle magyarázata van, amely összhangban van az érzékelésekkel. (3) Mert a természetről nem üres ítéletek és önkényes törvényadás alapján kell elméletet alkotnunk, hanem úgy, ahogyan a nyilvánvaló jelenségek megkívánják; mert nem önkényes elméletekre és üres vélekedésekre van szüksége életünknek, hanem arra, hogy zavartól mentes legyen. (4) Tehát minden problémával kapcsolatban, ami többféle módon oldható meg a jelenségekkel összhangban, akkor kerülhetjük el a megrázkódtatásokat, ha a rájuk vonatkozó hihető magyarázatokat illőképpen érvényben hagyjuk; ha viszont valaki egyes magyarázatokat érvényben hagy, másokat elvet, jóllehet egyformán összhangban vannak a nyilvánvaló jelenségekkel, nyilvánvaló, hogy kiesik a természetfilozófus szerepéből és a mítosz vizeire evez. (5) Az égitestek körében végbemenő történések jeleit a mi számunkra nyilvánvaló jelenségek némelyike szolgáltatja, melyek esetében szemlélhetjük, hogy miként vannak, nem pedig az égitestek körében nyilvánvaló jelenségek – ez utóbbiaknál ugyanis lehetséges, hogy többféle módon történjenek. (6) Mindamellett mindegyikük vonatkozásában meg kell figyelnünk benyomásunkat, és a hozzá kapcsolódó események tekintetében meg kell különböztetnünk azokat, amelyeknek többféle módon történő végbemenését nem cáfolja a mi tapasztalatunk körében lejátszódó események ellenbizonyítéka.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave