Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Cicero, A végzetről 21–25333

(1) E kezdeti ponton, ha arra támadna kedvem, hogy egyetértsek Epikurosszal, és tagadjam, hogy minden kijelentés vagy igaz, vagy hamis, inkább ezt a csapást fogadnám el, mintsem helyeseljem, hogy minden a végzet révén lesz: mert az előbbi vélemény mellett valamennyire lehet érvelni, ez utóbbi viszont valóban elfogadhatatlan. Nos tehát, Khrüszipposz minden erejét megfeszíti, hogy meggyőzzön bennünket: minden axióma (kijelentés) vagy igaz, vagy hamis. Amiként ugyanis Epikurosz attól fél, hogy ha ezt elfogadja, akkor azt is el kell fogadnia, hogy minden, ami csak lesz, a végzet révén lesz (ha ugyanis két kijelentés közül az egyik örökkévalóságtól igaz, akkor – miként ő gondolja – bizonyos is, és ha bizonyos, akkor egyszersmind szükségszerű: ily módon szerinte mind a szükségszerűség, mind a végzet megerősítést nyer), ugyanígy Khrüszipposz attól tart: ha nem köti magát ahhoz, hogy minden, amit kijelentünk, vagy igaz, vagy hamis, akkor nem tudja megvédeni azon nézetét, miszerint minden a végzet révén és a jövendő események öröktől fennálló okaiból kifolyólag következik be. (2) Epikurosz azonban úgy gondolja, hogy az atom elhajlásával kerülheti ki a végzet szükségszerűségét. Így a nehézkedésen és az ütközésen kívül egy bizonyos harmadik fajta mozgás keletkezik akkor, amikor az atom a legkisebb távolsággal (amit ő elakhisztonnak nevez) elhajlik. Ha szavakkal nem is, de ténylegesen mégis kénytelen bevallani, hogy ezen elhajlás ok nélkül következik be.334 Az atom ugyanis nem azért hajlik el, mert egy másik atom meglökte. Ugyan hogyan is lökhetné meg egyik a másikat, ha az elemi részecskék súlyuknál fogva függőlegesen, egyenes pályán hullanak alá, miként Epikurosz véli? Mert az következik, hogy az egyik atom sohasem löki meg a másikat, ha egyszer nem is érintik egymást.335 Ebből az adódik, hogy még ha létezik is atom és elhajlik is, ok nélkül hajlik el. (3) Ezt az elméletet Epikurosz azért állította fel, mert attól félt, hogy ha az atom a természetes és szükségszerű nehézségénél fogva zuhanna lefelé, akkor semmi szabadságunk nem volna, mivel a lélek úgy mozogna, ahogyan az atomok mozgása kényszeríti. Démokritosz, az atomok felfedezője inkább elfogadta, hogy minden szükségszerűen következik be, mintsem hogy megfossza az oszthatatlan testeket természetes mozgásaiktól.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave