Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Cicero, A legfőbb jóról és rosszról 1.66–70411

[Az epikureizmus szószólója, Torquatus] (1) Úgy látom, hogy a mieink háromféle módon értekeztek a barátságról. Az első csoportba tartoznak azok, akik azt állítják, hogy azok a gyönyörök, amelyek a barátainkra vonatkoznak, önmagukban véve nem kívánatosak annyira, mint a saját gyönyöreink. Ebben némelyek a barátság szilárdságának megrendülését látják. Az előbbiek azonban megvédik álláspontjukat, és – ahogyan én látom – könnyen kihúzzák magukat ebből a csávából. (2) Azt állítják ugyanis, hogy amiként az erényeket – amelyekről az imént beszéltem –, akképpen a barátságot sem lehet elválasztani a gyönyörtől. Hiszen, mivel a magányos és barátok nélküli élet tele van kelepcékkel és félelemmel, maga az értelem int arra, hogy kössünk barátságokat. Ha sikerült barátokra szert tennünk, megerősödik a lelkünk, és nem lehet megfosztani attól a reménytől, hogy a barátság számára gyönyörök kútfeje lesz. (3) Ahogyan a gyűlölet, irigység, mások megvetése ellentétes a gyönyörökkel, úgy a barátságok nem csupán leghűségesebb védelmezői, de előidézői is mindkét fél gyönyöreinek. Ezeket nem csupán a jelenben élvezhetjük, hanem a közvetlen és távolabbi jövő reményéből is erőt meríthetünk. Mivel barátság nélkül semmiképpen sem biztosíthatjuk életünk biztos és tartós kellemességét, és magát a barátságot sem védelmezhetjük meg anélkül, hogy egyformán szeretnénk önmagunkat és barátainkat, ezért hát éppen ez az, amit a barátság eredményez, és ami miatt a barátság gyönyörrel kapcsolódik össze. Mert egyrészt barátaink öröme ugyanúgy örömmel tölt el bennünket, mint a sajátunk, és az ő lelki gyötrelmeik miatt éppúgy fájdalmat érzünk, mint a sajátjaink miatt. Ezért a bölcs ugyanúgy viszonyul a barátjához, mint önmagához, és amely fáradságot a saját gyönyöre érdekében magára vállal, ugyanazt vállalja magára a barátja gyönyöre érdekében… (4) Vannak azonban olyan epikureusok, akiket kissé elbátortalanítanak a ti [akadémikusok] ellenvetéseitek, de kellőképpen éles elméjűek; ők attól tartanak, hogy a barátságra vonatkozó egész elmélet sántítani látszik, ha feltesszük, hogy a barátságra a saját gyönyörünk érdekében kell törekednünk. Ezért azt mondják, hogy az első kapcsolatok és társulások, valamint a személyek közti együttlét létrehozására irányuló szándék célja a gyönyör. Amikor azonban mindez szokássá válva bizalmas viszonyt eredményez, akkor olyan mértékű szeretet bont virágot, hogy a barátok kölcsönösen önmagáért szeretik a másikat, még ha a barátságból semmilyen hasznuk nem származik is. Mert ha bizonyos helyeket, szentélyeket, városokat, testgyakorló helyeket, a mezőt, ha kutyákat, lovakat, játékokat a testgyakorlás vagy a vadászat szokása miatt szoktunk megkedvelni, mennyivel könnyebben és jogosabban fordulhat ez elő az emberek közötti társas együttlét során!412 (5) Vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy a bölcsek egykor megállapodtak egymás között abban, hogy barátaikat nem szeretik kevésbé, mint önmagukat.413 Tudjuk, hogy ez lehetséges és gyakran tapasztaljuk is, és az is nyilvánvaló, hogy semmit sem találhatnánk, ami az ilyen kapcsolatnál alkalmasabb lenne arra, hogy életünket kellemessé tegye. (6) Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a legfőbb jónak a gyönyörbe helyezése nemcsak hogy nem akadálya a baráti viszonynak, de enélkül teljességgel lehetetlen volna megtalálni a barátság alapját.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave