Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Diogenész Laertiosz 10.117–120415

(1) Az emberek gyűlöletből, irigységből vagy megvetésből ártanak egymásnak, ezeken viszont a bölcs úrrá lesz az értelemnek köszönhetően. (2) Ha valaki egyszer bölccsé vált, többé nem tesz szert az ellentétes jellemre, és nem is színleli ezt szántszándékkal; érzések elfogják ugyan416, de ez nem akadályozza a bölcsesség tekintetében. Azonban a bölcs keletkezése nem lehetséges minden testi alkat alapján és minden nép körében. (3) A bölcs, még ha kínpadra feszítik is, boldog… de amikor kínozzák, akkor nyög és jajgat. (4) A bölcs nem közösül olyan nővel, akitől a törvények eltiltják… Nem bünteti meg szolgáit, inkább szánalmat érez irántuk, és elnéző bármelyikükkel, aki jóravaló. (5) Az epikureusok úgy gondolják, a bölcs nem esik szerelembe, s nem törődik temetésével… nem tart szép beszédeket. De megházasodik, és gyermekeket nemz… nem ártja bele magát a politikai életbe… nem is gyakorol zsarnoki hatalmat, nem él cinikus módjára… sem pedig koldusként. Még ha megfosztják is szeme világától, kiveszi részét az életből… A bölcs érez fájdalmat… és pereskedik; és írásokat hagy maga után. De nem tart ünnepi beszédeket; és gondoskodik vagyonáról és jövőjéről. Örömét leli a vidéki tájban, ellenáll a vakszerencsének, egy barátját sem árulja el. (6) Törődik jó hírével, legalábbis annyira, hogy ne legyen része megvetésben. Jobban élvezi a színházi előadásokat, mint más emberek. Szobrokat állít, de nem érdekli, hogy neki magának van-e szobra. Egyedül a bölcs társalog helyes módon a zenéről és a költészetről, viszont ténylegesen nem ír költeményeket. Az egyik bölcs nem bölcsebb, mint a másik. Pénzt szerez, de kizárólag bölcsességével, ha nehéz körülmények közé került. A megfelelő időben szolgálja az egyeduralkodót. Örül, ha valakit sikerül helyreigazítania. Iskolát alapít, de nem oly módon, hogy hízelegjen a tömegnek. Nyilvános előadásokat tart, de nem saját kezdeményezéséből. Szilárd tantételei lesznek, nem pusztán nehézségeket vet föl. Álmában ugyanolyan. Adott esetben meghal barátjáért.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave