Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Lucretius 3.966–1023 (kihagyásokkal)455

(1) Senki sem kerül az alvilág mélyére, a sötét Tartaroszba. Szükség van az anyagra ahhoz, hogy újabb nemzedékek növekedjenek. De ezek az újabb nemzedékek is mind követni fognak téged, miután életüket végigélték. Tehát nem kevésbé, mint te, nemzedékek pusztultak el már előtted is, és éppígy pusztulnak majd utánad is a jövőben. Így aztán sohasem szűnik meg egyik dolognak a keletkezése a másikból: az életet senki sem tulajdonaként, hanem mindenki csak használatra kapja. […] (2) Bizonyos, hogy mindaz, amiről azt mondják, hogy az Alvilágban van, a mi életünknek a része. Nem reszket a szerencsétlen Tantalosz a levegőben függő hatalmas szikla alatt, mint ahogyan mesélik, bénultan a hiábavaló félelemtől; hanem inkább itt az életben gyötri a halandókat az értelmetlen félelem az istenektől és a pusztulástól, melyet mindnek meghoz majd a sors. (3) Titüosz testébe se hatolnak be a madarak az Alvilágban, és nem igaz, hogy amit széles mellkasa alatt keresnek: az örök életet, valóban meg tudnák találni. Bármilyen hatalmas legyen is teste, még hogyha kiterjesztett tagjaival nemcsak kilenc holdat, hanem az egész földkerekséget befedné is, akkor sem tudná az örök fájdalmat elviselni, és nem tudna önnön testéből örökké táplálékot adni. Ez a Titüosz itt van közöttünk: az az ember, akit a szárnyas lények tépnek, akit a fojtogató szorongás rág, midőn szerelmi bánattól lesújtva fekszik, vagy valamely más vágy metsző gondjai hasogatják. (4) Sziszüphosz is itt van a szemünk előtt a való életben: ő az az ember, aki eltökélte, hogy a hatalom zord jelvényeit megszerzi a néptől, és aztán újra meg újra legyőzetve, szomorúan vonul vissza. Ugyanis a hatalomra törekedni, mely mit sem ér, és soha nem adatik meg, s ezért vállalni örökké a kemény küzdelmet: nos, ez az, amikor hegynek felfelé megfeszülve görgetjük a sziklát, amely, mikor már elértük a csúcsot, mégis visszagördül, és robogva törekszik vissza a sík föld mezejére. (5) Azután: örökké hálátlan lelket táplálni, mely soha nem elégül ki, pedig jóleső dolgokkal töltik meg kedvünkre az évszakok, amikor körútjuk során visszatérnek, meghozzák friss terményeiket és mindegyik a maga szépségét, de mi mégsem elégszünk meg soha az élet gyümölcseivel: úgy vélem, ez az, amit úgy mesélnek, hogy virágzó fiatal lányok hordják a vizet egy lyukas edénybe, melyet megtölteni mégsem tudnak. (6) A Kerberosz és a Fúriák, a sötétség, és a Tartarosz, mely torkából rettentő forróságot lehel: ezek aztán már valóban olyasmik, amik nem léteznek, és egyáltalán nem is létezhetnek. Ami viszont a való életben előfordul, az a büntetéstől való félelem, melyet a bűnös tettek miatt érzünk, és amely épp annyira kirívó, mint amennyire kirívóak a tettek. És itt [a földön] van a bűnhődés az elkövetett bűn miatt: a börtön, a szikláról való szörnyű letaszítás, korbács, hóhérok, föld alatti tömlöc, szurok, tüzes vas és fáklyák. De ha ezek távol vannak is, az értelem – mely tudatában van a tetteknek – előre félvén tőlük, kínozza, lánggal emészti és ostorozza magát, és közben nem látja a végét a bajoknak, s hogy mikor lesz már vége a büntetésnek; sőt attól fél, hogy a halálban mindez még súlyosabb lesz – míg végül az ostobák élete itt a földön válik pokollá.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave