Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Diogenész Laertiosz 7.39–41468

(1) [A sztoikusok] azt állítják, hogy a filozófiai beszédnek három része van, egyik fizikai, a másik etikai, a harmadik logikai. Ezt a felosztást először a kitioni Zénón adta Az értelmes beszédről írott könyvében, majd Khrüszipposz hasonló című művének első könyvében, valamint Fizikájának első könyvében…, továbbá babülóni Diogenész és Poszeidóniosz. (2) A filozófia ezen részeit Apollodórosz témáknak nevezi, Khrüszipposz és Eudromosz fajtáknak, mások pedig nemeknek.469 (3) A filozófiát élőlényhez hasonlítják: eszerint a logika olyan, mint a csontok és inak, az etika olyan, mint a húsosabb részek, a fizika pedig olyan, mint a lélek. Egy másik hasonlatuk a tojás: a logika a legkülső rész, az etika a következő, a fizika pedig a legbelső. Megint más hasonlat a termékeny mező: a mezőt körülvevő fal a logika, a gyümölcs az etika, a föld vagy a fák a fizika. Végül ott van az erődített és ésszerűen irányított város hasonlata.470 (4) És, mint egyesek mondják közülük, egyik rész sem emelkedik ki a többi közül,471 hanem vegyülnek egymással. Ezek [a sztoikusok] filozófiai ismereteiket is kevert formában szokták továbbadni. Mások viszont a logikát rendelik első helyre, másodiknak a fizikát, harmadiknak pedig az etikát; így jár el Zénón Az értelmes beszédről írott könyvében, valamint Khrüszipposz, Arkhedémosz és Eudromosz. Ptolemaiszi Diogenész az etikával kezd, Apollodórosz az etikát a második helyre teszi, Panaitiosz és Poszeidóniosz pedig a fizikával kezd… Kleanthész szerint hat rész van: dialektika, retorika, etika, politika, fizika és teológia. Mások – mint tarszoszi Zénón – azt mondják, hogy ezek nem a [filozófiai] beszédnek, hanem magának a filozófiának a részei.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave