Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Plutarkhosz, A közös elgondolásokról 1083A–1084A

(1) A növekedésre vonatkozó érv503 régóta ismert: a kérdést, mint Khrüszipposz mondja, már Epikharmosz felvetette; de mikor az akadémikusok úgy vélték, hogy nem egészen egyszerű és rögtön megoldható a nehézség, ezek [ti. a sztoikusok] egy csomó vádat hoztak fel ellenük, és rossz hírüket keltették, mondván, hogy lerombolják előzetes felfogásunkat, és bölcselkedésük ellentétes elgondolásainkkal.504 Ők maguk azonban nem csupán nem őrzik meg fogalmainkat, hanem ráadásul az érzékelést is a visszájára fordítják. (2) Mert az érvelés egyszerű, és premisszáikat elfogadják ezek az emberek. (a) Valamennyi részleges szubsztancia áramlásban és mozgásban van, és bizonyos dolgokat kibocsát önmagából, másokat viszont, amelyek máshonnan érkeznek hozzá, befogadja. (b) Azok a számok és mennyiségek viszont, amelyekhez hozzáadunk vagy amelyekből elveszünk valamit, nem maradnak ugyanazok, hanem mássá lesznek, mivel az említett hozzáadások és elvételek folytán megváltozik szubsztanciájuk. (c) Jogosulatlanul vált általánosan elfogadottá a szokás hatalma révén, hogy e változásokat növekedésnek, illetve fogyásnak mondjuk, jóllehet inkább keletkezésnek, illetve pusztulásnak kellene őket nevezni, mivel a dolgot kimozdítják meglévő állagukból és valami mássá alakítják, a növekedés és a csökkenés egy alapul szolgáló és megmaradó test állapotai. (3) Míg az akadémikusok valahogy így beszélnek és ezeket állítják, miként ítélnek a világosság ezen szószólói és fogalmaink e zsinórmértékei? Azt mondják, mindegyikünk iker, kettős természetű és dupla – nem azon a módon, ahogyan a költők szerint a Molionidák,505 akiknek egyes részei egyben vannak, mások viszont különállók –, hanem úgy, hogy két testnek ugyanaz a színe, ugyanaz az alakja, ugyanaz a súlya, ugyanaz a helye, de mégis ketten vannak, bár még soha senki emberfia nem látta őket. (4) Csak ők látták ezen összetettséget, hasadást és kettősséget, ti. hogy mindegyikünk két tárgy, egyrészt szubsztancia, részint sajátos minőséggel bíró, és az egyik mindig áramlásban van és mozog, de nem növekszik, nem csökken, és egyáltalában nem marad olyan, amilyen, a másik megmarad és növekszik, csökken, és minden ellentétet elszenved a másikhoz képest, jóllehet össze van nőve, illesztve és keveredve vele, és sehol nem ad módot az érzékelésnek, hogy a különbségüket kitapintsa.506 … (5) A bennünk lévő ezen különbözőséget és eltérést senki nem különböztette meg s nem különítette el, mi sem vettük észre, hogy kettősek vagyunk, s egyik részünk tekintetében mindig áramlásban vagyunk, a másikkal viszont születésünktől halálunkig ugyanazok maradunk. (6) Egyszerűsítem számadásukat, hiszen valójában azt állítják, négy tárgy van mindegyikünkben, jobban mondva azt, hogy mindegyikünk négy dolog. De a kettő is elegendő számadásuk képtelenségének belátásához. (7) Ha azt halljuk, hogy Pentheusz azt mondja a tragédiában,507 hogy „két napot látok fönn az égen úgy hiszem / és hétkapus Thébát is kettőt idelenn”, megállapítjuk, nem lát, hanem félrelát, tévelyeg és belezavarodik számításába. Mikor viszont ezek nem egyetlen várost, hanem minden embert, élőlényt, minden fát, szerszámot, eszközt és ruhát kettősnek és kéttermészetűnek tételeznek, nem küldjük őket a csudába, mint akik arra kényszerítenek bennünket, hogy inkább búcsút mondjunk józan eszünknek, mintsem értelmesen gondolkozzunk? (8) Itt azonban talán meg kell nekik bocsátanunk, mikor a tárgyak különféle természeteit agyalják ki; mert semmi más megoldás nem mutatkozik számukra, mikor arra törekszenek, hogy megmentsék és megőrizzék a növekedési folyamatokat.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave