Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Szimplikiosz, Kommentár Arisztotelész Kategóriáihoz 212,12–213,1 (SVF 2.390, részlet)534

(1) Egyes sztoikusok háromféleképpen határozzák meg a „minőséggel bírót”, és azt mondják, hogy két jelentése nagyobb terjedelmű, mint a minőség, de egyik jelentése, vagy annak egy része fedésben van vele. (2) Azt mondják ugyanis, az egyik jelentésben minden valamilyen különbség által jellemezett dolog535 minőséggel bíró, legyen mozgó vagy valamilyen állapotban lévő,536 könnyen vagy nehezen felbomló. Ebben a jelentésben nem csupán a bölcs ember, vagy az öklét előrenyújtó számít minőséggel bíró egyednek, hanem a futó ember is. (3) Egy másik jelentésben is használják, melybe már nem foglalták bele a mozgásokat, hanem csak az állapotokat, amit így is határoztak meg: „valamilyen különbség alapján egy bizonyos állapotban lévő”, amilyen a bölcs ember vagy a védekező. (4) Harmadik és legspeciálisabb értelemben, melyet bevezettek, a minőséggel bíró már nem foglalja magában a nem maradandó állapotban lévő egyedeket, s szerintük nem is számítanak minőséggel bírónak az öklét előrenyújtó és a védekező. (5) Ezek, ti. a „valamilyen különbség alapján maradandóan egy bizonyos állapotban lévő dolgok” közül is némelyek a kifejezéshez és a fogalomhoz illeszkedő módon ilyenek, mások viszont nem illeszkedően. Az utóbbiakat kizárták, az illeszkedőket és a valamilyen különbség alapján maradandóan egy bizonyos állapotban lévőket viszont minőséggel bíró egyedekként sorolták be. (6) A „kifejezéshez illeszkednek” szerintük azok az egyedek, melyek a minőséggel azonos terjedelműek, amilyen a nyelvtanhoz értő vagy a bölcs, ugyanis egyikük sem tágabb vagy szűkebb, mint a minőség; és ugyanez áll az ínyencre és a borkedvelőre. Azokat viszont, akik a kérdéses minőséget a tevékenységgel együtt bírják, például a torkoskodó vagy a beivott embert akkor nevezzük így, ha olyan állapotban vannak testi szerveik, hogy segítségükkel elmerülhetnek a kérdéses élvezetekben. Ezért aztán ha valaki torkoskodik, mindenképp ínyenc is; ha viszont ínyenc, nem feltétlenül torkoskodik; ha ugyanis testi szervei, melyek segítségével torkoskodik, fogyatkozást szenvednek, akkor mentes a torkoskodástól, azonban az ínyenc jellegtől nincsen megfosztva.537 (7) Tehát háromféle értelemben beszélünk „minőséggel bíróról”, és a minőség a „minőséggel bíróhoz” annak utolsó jelentésében illeszkedik. Ezért aztán amikor a minőséget a minőséggel bíró állapotaként határozzák meg, a meghatározást úgy kell értenünk, hogy a „minőséggel bíró” harmadik jelentését veszi alapul; mert minőségről egyféle értelemben beszélünk maguknak a sztoikusoknak a nézete szerint, minőséggel bíró egyedről viszont háromféleképpen.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave