Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Diogenész Laertiosz 7.46–48 (SVF II. 130 részlete)580

(1) Ami a dialektikát illeti, azt mondják [ti. a sztoikusok], hogy szükséges, és hogy olyan erény, mely magában foglalja az egyes erényfajtákat. (2) Az elhamarkodottságtól való mentesség szerintük az arra vonatkozó tudás, hogy mikor kell jóváhagyni valamit, és mikor nem. (3) Az óvatlanságtól való mentességet úgy határozzák meg, mint a valószínűvel szemben kialakított határozott racionális alapállást, melynek értelmében nem szabad átadni magunkat neki. (4) A cáfolhatatlanságot úgy, mint az érvelésben megnyilvánuló erőt, mely abban áll, hogy az érv nem térít el bennünket [álláspontunk] ellentéte felé. (5) Az összevisszaságtól való mentességet úgy, mint olyan jelleget, mely a benyomásokat a megfelelő racionális elvre vonatkoztatja. (6) Végül magát a tudást szilárd megragadásként határozzák meg; vagy pedig így: a benyomások befogadása során megmutatkozó jelleg, amelyet nem rendíthet meg semmiféle érv.581 (7) Azt is mondják, hogy a dialektika tanulmányozása nélkül a bölcs nem lehet csalhatatlan az érvelésben: hiszen a dialektika által különböztetjük meg az igazat a hamistól, és általa vagyunk képesek helyesen megítélni a meggyőző, illetve a kétértelmű kijelentéseket. Ezenkívül dialektika nélkül nem lehetséges módszeresen kérdezni és válaszolni. (8) Az állítások terén megnyilvánuló elhamarkodottság szerintük kiterjed a cselekedetekre is, s így azok, akik nem eléggé gyakorlottak benyomásaikat illetően, a rendezetlenség és óvatlanság állapotába kerülnek.582 Másként nem is mutatkozhat a bölcs éleselméjűnek, mélyenszántó gondolkodónak és általában véve félelmetes vitapartnernek, csak a dialektika révén. Hiszen ugyanannak az embernek a dolga a megfelelő módon való beszélgetés és érvelés, mint az, hogy megvitassa a felvetődött témákat, és hogy megfeleljen a hozzá intézett kérdésekre – mindezek a dialektikában jártas ember tevékenységei.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave