Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sextus Empiricus, A tudósok ellen 8.93–98 (SVF 2. 205)721

(1) A kijelentéseket illető elsődleges és legfőbb különbség a dialektikusok szerint az, hogy egyesek egyszerűek, míg mások nem egyszerűek. (2) Egyszerűek azok, amelyek nem tevődnek össze sem oly módon, hogy kétszer veszünk egy kijelentést,722 sem pedig úgy, hogy különböző kijelentéseket kapcsolunk össze egy vagy több kapcsolóelem révén;723 például „Nappal van”, „Éjszaka van”, „Szókratész beszél” és az összes többi, ehhez hasonló formájú kijelentés… (3) Az egyszerű kijelentések közül egyesek meghatározottak, mások meghatározatlanok, megint mások köztesek.724 (4) Meghatározottak azok a kijelentések, amelyeket rámutatás révén725 teszünk meg, mint például „Ez itt sétál”, „Ez itt ül”, hiszen ilyenkor mintegy rámutatunk egy bizonyos valakire. (5) Meghatározatlanok szerintük azok, amelyekben valami meghatározatlan rész érvénye kiterjed az egész kijelentésre, például „Valaki ül”.726 (6) Végül köztesek az alábbi formájú kijelentések: „Egy ember ül”; „Szókratész sétál”. (7) A „Valaki sétál” kijelentés meghatározatlan, mert nem jelöl ki egyetlen egyedi járkáló embert sem: közülük bármelyikre általánosan vonatkoztatható. (8) Az „Ez itt ül” meghatározott, hiszen kijelöli azt a bizonyos egyedi embert, akire éppen rámutattunk. (9) A „Szókratész ül” kijelentés viszont köztes, miután sem nem meghatározatlan (hiszen meghatározza az alany specifikumát), sem nem meghatározott (hiszen megtételéhez nem társul rámutatás), hanem úgy tűnik, valahol a kettő, a meghatározatlan és a meghatározott között foglal helyet. (10) Nézetük szerint a meghatározatlan kijelentés, vagyis a „Valaki sétál” vagy a „Valaki ül” akkor lesz igaz, ha a hozzá tartozó meghatározott kijelentés igaznak bizonyul („Ez itt sétál”, „Ez itt ül”). Hiszen ha az egyedi emberek közül senki sem sétál, nem lehet igaz a „Valaki ül” meghatározatlan kijelentés.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave