Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sextus Empiricus, A pürrhónizmus alapvonalai 2.110–113751

(1) De hogy ezt a problémát is magunk mögött hagyjuk, a helyes feltételes állítást is megragadhatatlannak fogjuk találni. (2) Philón752 ugyanis azt mondja, hogy a helyes feltételes állítás az, amelyik nem olyan, hogy igaz előtagból kiindulva hamis utótaghoz jut el. Például amikor nappal van, és beszélgetek, helyes feltételes állítás, hogy „Ha nappal van, beszélgetek”. (3) Diodórosz viszont csak azt a feltételes állítást tartja helyesnek, amelynek esetében nem volt és nem is lesz lehetséges, hogy a kijelentés igaz előtagból hamis utótaghoz jusson el.753 Szerinte az előbb említett feltételes állítás hamisnak bizonyul, mert abban az esetben, ha nappal van, de én éppen hallgatok, igaz előtagból kiindulva hamis utótaghoz jutott el; igaznak találja viszont azt a feltételes állítást, hogy „Ha a létezőknek nem oszthatatlan elemei vannak, akkor a létezőnek oszthatatlan elemei vannak”. Hiszen ez mindig olyan lesz, hogy „a létezőknek nem oszthatatlan elemei vannak” hamis előtagból kiindulva „a létezőnek oszthatatlan elemei vannak” – legalábbis szerinte – igaz utótagjához jut el. (4) Akik az „összetartozást”754 bevezetik, azok szerint meg akkor helyes egy feltételes állítás, ha az utótagjának ellentmondó állítás ütközik az előtaggal. Így szerintük az eddig említett feltételes állítások mind hibásak, ellenben a következő helyes: „Ha nappal van, nappal van.” (5) Akik szerint pedig a „bennefoglaltatás”755 a mérce, azt mondják, hogy igaz az a feltételes állítás, amelynek az utótagja lehetőség szerint benne foglaltatik az előtagban. Nézetük szerint a „Ha nappal van, nappal van” és minden más kettőzött feltételes kijelentés minden bizonnyal hamis, hiszen lehetetlenség, hogy valami saját magát tartalmazza. (6) Nos, úgy tűnik, ebben a nézetkülönbségben valószínűleg nem lehet döntésre jutni.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave