Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sextus Empiricus, A pürrhónizmus alapvonalai 2.104–106756

(1) Például azok, akikről úgy tartják, hogy megfelelő pontossággal tárgyalták a jel kérdését, vagyis a sztoikusok, amikor meg akarják állapítani a jel fogalmát, azt mondják, hogy a jel nem más, mint a vezető kijelentés egy helyes feltételes állításban, mely feltárja az utótagot.757 (2) Kijelentésnek pedig a teljes beszédtartalmat mondják, amely – amennyiben önmagában tekintjük – állítható;758 (3) helyes feltételes állításnak pedig azt, amely nem olyan, hogy igaz előtagból indul ki, és hamis utótaghoz jut el.759 A feltételes állítás ugyanis vagy igaz előtagból indul ki, és hamis utótaghoz jut el, például „Ha nappal van, világos van”; vagy hamis előtagból indul ki, és hamis utótaghoz jut el, például „Ha a Föld repül, a Földnek szárnya van”; vagy igaz előtagból indul ki, és hamis utótaghoz jut el, például „Ha van Föld, a Föld repül”; vagy hamis előtagból indul ki, és igaz utótaghoz jut el, például „Ha a Föld repül, van Föld”. Ezek közül csak azt tartják hibásnak, amelyik igaz előtagból kiindulva hamis utótaghoz jut el, a többi szerintük helyes. (4) „Vezető” kijelentésnek pedig az igaz előtagból kiinduló és igaz utótaghoz eljutó kondicionális előtagját nevezik. (5) Ez feltárja az utótagot, mivel abban a feltételes állításban, hogy „Ha ennek a nőnek teje van, ez a nő teherbe esett”, úgy tűnik, az „Ennek a nőnek teje van” árulkodik arról, hogy „Ez a nő terhes”.760

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave