Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Epiktétosz, Beszélgetések I. 7. 1,10–21843

(1) A legtöbb embernek elkerüli a figyelmét, hogy az átforduló, a hipotetikus, az előterjesztésük révén érvényessé váló844 és a többi efféle következtetés tanulmányozása a hozzánk illő cselekedetekre845 vonatkozik. (2) [= 31 R] (3) Szükséges elsajátítanunk, miként következik valami más dolgokból, és mikor következik egy dolog egy másikból, és mikor következik egy dolog sok összefüggő dologból. Így hát, úgy tűnik, ezt is tudnia kell annak, aki szeretne okosan eljárni az érvelés területén, szeretne valamit másoknak kifejtve bizonyítani, szeretné mások bizonyításait megfelelően követni, továbbá elkerülni, hogy félrevezessék olyanok, akik bizonyítás gyanánt szofizmákat alkalmaznak. Ez az oka annak, amiért mi magunk is tanulmányozzuk és gyakoroljuk a zárótételt levezető következtéseket és a módozatokat, ami nélkülözhetetlennek bizonyult. (4) De megesik, hogy helyénvalóan fogadtuk el a premisszákat, és egy bizonyos konklúzió következik belőlük; és bár hamis, de mégiscsak következik a premisszákból. Mármost mit kell tennem ilyen esetben? Fogadjam el a hamisságot? Hogy tehetném? Vagy mondjam azt, hogy nem helyénvaló módon fogadtam el a premisszákat? Ezt ugyanúgy nem tehetem. Esetleg azt, hogy a konklúzió nem következik az elfogadott premisszákból? Nem, ez sem lehetséges számomra. De hát akkor mi a teendő ilyen esetben? Talán mondjuk ezt: amint az, hogy kölcsönvettem valamit, még nem elégséges feltétele annak, hogy még most is tartozom – hiszen további szükséges feltétel az, hogy továbbra is fennálljon a tartozás, és ne fizessem ki –, ugyanígy a premisszák elfogadása még nem elégséges feltétele annak, hogy kénytelen legyek elfogadni a zárótételt, hanem arra is szükség van, hogy továbbra is fennálljon az elfogadásom velük kapcsolatban. Mármost amennyiben e premisszák megmaradnak ugyanolyannak, amilyenek az elfogadás pillanatában voltak, nagyon is kénytelenek vagyunk fenntartani az elfogadást, és elfogadni mindazt, ami következik belőlük. <Ám ha nem maradnak meg ugyanolyannak, ez már nem így van,> hiszen a mi számunkra és nekünk köszönhetően a szóban forgó zárótétel már nem következik a premisszákból, miután már nem áll fenn a premisszákat illető elfogadásunk. Így hát az efféle premisszákat is vizsgálnunk kell, valamint az efféle megváltozást és átfordulást, melynek révén e premisszák a kérdés-felelet vagy a szillogisztikus érvelés vagy egyéb hasonló eljárásmód alkalmazása során átfordulva zavar okozóivá lesznek az oktalanok számára, hiszen ők nem látják, mi következik belőlük. Mivégre is kell tehát vizsgálnunk ezeket? Azért, hogy ezen a területen se mutatkozzunk a hozzánk illő működéstől eltérően, vaktában vagy zavartan cselekvőnek.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave