Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Galénosz, Nyelvi szofizmák 4 (= SVF 2.153 részlete)854

(1) Vegyük most az úgynevezett „kétértelműségekre” vonatkozó felosztásaikat [ti. a sztoikusokéit]. A kifinomultabbak közülük nyolc ilyen fajtát említenek. (2) Az elsőt úgy nevezik: „ami közösen tartozik az összekapcsolt és a szétválasztott formához”. Ilyen például az aulétrisz peszusza, amely közösen tartozik az aulétrisz [fuvoláslány] szóhoz és a szétválasztott formához.855 (3) A második fajta kétértelműség az azonos alakú egyszerű kifejezéseknél fordul elő, mint például a „férfi-”, amely vonatkozhat egy köpenyre856 és egy emberre is. (4) A harmadik fajta az azonos alakú összetett kifejezéseknél fordul elő, mint amilyen „az ember létezik”. Ez a kifejezés ugyanis kétértelmű, hiszen jelentheti egyfelől azt, hogy maga a dolog létezik, másfelől azt, hogy a ragozható kifejezés [ti. az „ember” szó] létezik.857 (5) A negyedik fajta kétértelműség a kihagyásból adódik, mint például a „melyiké vagy?” kifejezés esetében. Itt ugyanis hiányzik a középső szó, például a „gazdáé”, illetve „apáé”.858 (6) Az ötödik fajta a pleonazmusból adódik, mint például a „megtiltotta, hogy ne hajózzon” esetében, ahol a „ne” hozzáadása az egész mondatot kétértelművé teszi azzal kapcsolatban, hogy mi volt a tiltás tárgya: a hajózás vagy a nem hajózás. (7) A hatodik fajta akkor áll elő, amikor nem világos, hogy melyik önálló jelentés nélküli elem mihez tartozik, mint például: kainükenéparelassze.859 Ugyanis az é <állhat az egyik szó elején,860 állhat a másik végén,861 vagy> lehet kötőszó is.862 (8) A hetedik fajta azért áll elő, mert nem tudni, melyik jelentést hordozó elem melyikhez tartozik, mint itt: „Százból ötven embert hagyott hátra a fényes Akhilleusz.”863 (9) A nyolcadik fajta kétértelműség pedig abból adódik, hogy a kifejezés nem teszi világossá, mi mire vonatkozik, mint ebben: Dión <eszti kai> Theón. Hiszen itt nem világos, hogy kettejük létezéséről van-e szó,864 vagy arról, hogy „Dión Theón”, illetve fordítva.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave