Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Cicero, A végzetről 12–15

(1) Légy résen, Khrüszipposz, ne hagyd cserben ügyedet, mely miatt olyan heves vita dúl közted és Diodórosz, a dialektika tekintélyes mestere között! Ha ugyanis igaz az alábbi feltételes állítás: „ha valaki a Kutya csillagkép felkeltekor született, az nem fog a tengerbe veszni”, ez esetben az is igaz: „ha Fabius a Kutya csillagkép felkeltekor született, Fabius nem fog a tengerbe veszni”. Következésképp ez a két kijelentés: „Fabius a Kutya csillagkép felkeltekor született”, illetve „Fabius a tengerbe fog veszni”, ütközik egymással. Miután pedig Fabius esetében biztosra vehető az a premissza, hogy a Kutya csillagkép felkeltekor született, az alábbi kijelentések is ütköznek: „létezik Fabius” és „Fabius a tengerbe fog veszni”. Így pedig az a konjunkció, hogy „mindkettő áll: Fabius létezik, és Fabius a tengerbe fog veszni”, összeegyeztethetetlen tagokból áll, mivel nem következhet be úgy, ahogy állítottuk. A „Fabius a tengerbe fog veszni” tehát a lehetetlen kijelentések osztályába tartozik. Ennélfogva mindazon jövőre vonatkozó kijelentések, amelyek hamisak, egyszersmind lehetetlenek is.878 (2) Márpedig ez az, Khrüszipposz, amit a legkevésbé sem fogadsz el, és amiről a legtöbbet vitázol Diodórosszal. Ő ugyanis azt állítja, hogy csak az lehetséges, ami vagy igaz, vagy igaz lesz, és véleménye szerint mindaz, ami a jövőben megtörténik, szükségszerű, ami pedig nem válik valóra a jövőben, az lehetetlen.879 (3) Te azt mondod, hogy olyan dolgok is lehetségesek, amelyek sohasem következnek be: ez a drágakő akkor is széttörhet, ha a jövőben valójában soha nem fog; miként az sem volt szükségszerű, hogy Küpszélosz uralkodjék Korinthoszban, jóllehet ezt Apollón jósdája ezer évvel korábban megjövendölte. (4) De ha elfogadod ezeket az isteni jóslatokat, akkor egyúttal a jövőre vonatkozó hamis kijelentéseket a lehetetlenségek közé sorolod, s ugyanígy, ha például azt állítjuk, hogy Scipio Africanus majd elfoglalja Karthágót, és ez a jövőre vonatkozó kijelentés igaz lesz, és meg is valósul, akkor szükségszerűnek is kell tartanod. Márpedig ez pontosan megegyezik Diodórosz számodra oly ellenszenves nézetével. (5) Hiszen amennyiben a „ha a Kutya csillagkép felkeltekor születtél, nem fogsz a tengerbe veszni” feltételes állítás helyes, és előtagja – vagyis „a Kutya csillagkép felkeltekor születtél” – szükségszerű (Khrüszipposz ugyanis, nem értve egyet mesterével, Kleanthésszel, úgy véli, hogy minden, ami a múltban igaznak bizonyult, szükségszerű, minthogy megváltoztathatatlan, és ami már megtörtént, azt nem lehet igazból hamisba fordítani); ha tehát a feltételes állítás előtagja szükségszerű, akkor az utótagja is szükségszerű. Igaz ugyan, hogy Khrüszipposz szerint ez nem minden esetben érvényes. Mégis, ha természetes oka van annak, hogy Fabius nem vész tengerbe, akkor nem lehetséges, hogy Fabius a tengerbe vesszen. (6) Khrüszipposz ezen a ponton türelmét veszítve azt reméli, hogy kijátszhatja a káldeusokat és a többi jóst, és azt várja tőlük, hogy a konjunkció formájában megfogalmazott tapasztalati tételeiket880 ne így fejezzék ki: „ha valaki a Kutya csillagkép felkeltekor született, az nem fog a tengerbe veszni”, hanem inkább ezt mondják: „Nem áll, hogy valaki a Kutya csillagkép felkeltekor született, és a tengerbe vész.” Micsoda nevetséges önhittség!881 Hogy elkerülje Diodórosz álláspontját, inkább kioktatja a káldeusokat, hogyan kellene megfogalmazniuk tapasztalati tételeiket!

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave