Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sextus Empiricus, A tudósok ellen 7.247–252939

(1) Az igaz benyomások közül némelyek megragadók, mások nem megragadók. (2) Nem megragadó benyomások azok a benyomások, amelyeket a normálistól épp eltérő állapotban lévő emberek alkotnak. Számos őrjöngő vagy búskomor ember alkot ugyanis olyan benyomásokat, melyek nem megragadók, hanem kívülről és véletlenszerűen lépnek fel, olyannyira, hogy gyakran nem is erősítik meg és nem hagyják jóvá az ilyen benyomást. (3) Megragadó az a benyomás, mely valóságos tárgytól származik, és pontosan a valóságos tárgynak megfelelően nyomódott és pecsételődött a lélekbe, s ezáltal olyan, amilyen nem lehetne nem valóságos tárgy nyomán. Mivel úgy vélik [ti. a sztoikusok], hogy az ilyen benyomás képes pontosan megragadni tárgyát, és annak minden sajátosságát940 művészi módon lemintázza, azt mondják, hogy rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével. (4) Először is azzal, hogy valóságos tárgytól származik: hiszen sok benyomás van, melyek nem valóságos tárgytól származnak, ahogy például az őrültek esetében, márpedig ezek nem megragadó benyomások. (5) Másodszor azzal, hogy nemcsak hogy valóságos tárgytól származik, de tökéletesen meg is felel a valóságos tárgynak: hiszen bizonyos benyomások ugyan valóságos tárgytól származnak, mégsem jelenítik meg pontosan a valóságos tárgyat, mint például az őrjöngő Oresztész esetében941 … (6) Azután úgy nyomódott és pecsételődött be, hogy tárgyának minden sajátosságát művészi módon lemintázza…, mert amiként a gyűrűkön lévő pecsétek is mindig pontosan viszik át a viaszra a rajtuk lévő összes jelet, úgy azoknak is, akik megragadnak valamit, szükségképpen észlelniük kell annak minden sajátosságát. (7) Az „olyan, amilyen nem lehetne a nem valóságos tárgy nyomán” kitételt azért fűzték hozzá meghatározásukhoz a sztoikusok, mert az akadémikusok vitatták azt a nézetüket, hogy nem lehetséges találni olyan benyomást, mely teljességgel megkülönböztethetetlen [ám hamis]. A sztoikusok szerint ugyanis az, aki megragadó benyomással rendelkezik, szakértő módjára észleli a dolgok között a valóságban meglévő különbségeket, mert az ilyen benyomás olyan sajátossággal rendelkezik, mely megkülönbözteti más benyomásoktól, ahogyan a szarvas kígyók942 is különböznek a többi kígyótól.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave