Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sextus Empiricus, A tudósok ellen 7.151–157989

(1) A sztoikusok szerint e három dolog szorosan összekapcsolódik: a tudás (episztémé), a vélekedés (doxa), és a megragadás (katalépszisz), melyet az előző kettő közé helyeznek. (2) A tudás biztos, szilárd és érvekkel meg nem változtatható megragadás. (3) A vélekedés nem más, mint gyenge és hamis jóváhagyás.990 (4) A megragadás, mely ezek között van, olyan jóváhagyás, amelyet egy megragadó benyomáshoz adunk; a megragadó benyomás pedig szerintük az igaz benyomás, mely olyan, ami nem bizonyulhat hamisnak. (5) Azt mondják, hogy ezek közül a tudás csak a bölcs sajátja, a vélekedés pedig csak a hitványaké,991 a megragadás viszont közös mindannyiuk számára, s ez az igazság kritériuma. (6) Arkeszilaosz cáfolta a sztoikusok előbbi állításait, amennyiben kimutatta, hogy a megragadás nem lehet köztes kritérium a tudás és a vélemény között. (7) Hiszen amit ők megragadásnak, illetve a megragadó benyomáshoz adott jóváhagyásnak neveznek, az vagy a bölcs, vagy a hitvány ember sajátja. De ha a bölcs sajátja, akkor tudás; ha viszont a hitványé, akkor vélekedés; több lehetőség pedig nincs, hacsak nem a puszta szavak szintjén. (8) Másfelől ha a megragadás nem más, mint egy megragadó benyomáshoz adott jóváhagyás, akkor nem létezik: először is azért, mert a jóváhagyás nem a benyomással, hanem a nyelvvel áll viszonyban (minthogy a jóváhagyás egy propozícióra vonatkozik)992; másodszor azért, mert nem találunk olyan igaz benyomást, amiről ne derülhetne ki, hogy hamis, amint azt számos különböző megfontolás tanúsítja. (9) Ám ha nincs megragadó benyomás, akkor megragadás sincs, hisz azt egy megragadó benyomáshoz adott jóváhagyásként határoztuk meg. Márpedig ha nincs megragadás, akkor minden megragadhatatlan. Ha pedig minden megragadhatatatlan, akkor ebből a sztoikus számára is az következik, hogy a bölcs felfüggeszti ítéletét. (10) Ezt a következőképpen láthatjuk be: mivel minden megragadhatatatlan – tekintve, hogy a sztoikus kritérium nem létezik –, ha a bölcs jóváhagy valamit, vélekedni fog. Hiszen, mivel minden megragadhatatatlan, ha bármit is jóváhagy, valami nem megragadhatatlanhoz fogja jóváhagyását adni, márpedig megragadhatatlant jóváhagyni annyit tesz, mint vélekedni.993 Vagyis ha másokkal együtt a bölcs is jóváhagyását adja valamihez, másokkal együtt ő is vélekedni fog. Ám a bölcs nem tartozik azok közé, akik vélekednek994 (hiszen állításuk szerint ez a tudatlanság jele és a helytelen cselekedetek oka). Következésképp a bölcs nem tartozik azok közé, akik jóváhagyásukat adják valamihez. De ha így van, mindennel kapcsolatban tartózkodnia kell a jóváhagyástól.995 Márpedig tartózkodni a jóváhagyástól ugyanaz, mint felfüggeszteni az ítéletet. Így tehát a bölcs mindennel kapcsolatban fel fogja függeszteni ítéletét.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave