Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Alexandrosz, A keveredésről 216,14–218,6 (SVF 2.473)1191

(1) Khrüszipposznak a következő a nézete a vegyülésről: felteszi, hogy az egész szubsztancia úgy nyeri egységét, hogy valamiféle lehelet járja át teljes egészében, mely fenntartja, melynek révén állandósággal bír, mely által kölcsönhatásban áll önmagával. (2) Az e szubsztanciában keveredő testekből részint keverékek1192 jönnek létre egymás mellé helyeződés1193 útján, amikor két vagy több szubsztanciát ugyanazon helyre tesznek és egymás mellé helyeznek, mint mondja, „illesztés”1194 útján, oly módon, hogy az efféle felületi egymás mellé helyeződés során mindegyikük megőrzi saját lényegét és minőségét, ahogyan a babszemek és a gabonaszemek egymás mellé helyezése során történik. (3) Más keverékek maguknak a szubsztanciáknak és minőségeiknek teljes összeolvadásával1195 jönnek létre, melynek során ezek együtt pusztulnak el, ahogyan – mint mondja – az orvosi szerek esetében történik, amikor az összekevert alkotórészek kölcsönösen elpusztítják egymást, és újfajta test jön létre belőlük. (4) Megint más keverékek oly módon jönnek létre, hogy bizonyos szubsztanciák és minőségeik teljes egészükben kölcsönösen azonos kiterjedést nyernek egymással, s emellett az eredeti lényegük és minőségeik megmaradnak az efféle keverékben. A keverékeknek ezt a fajtáját mondja sajátlagosan „vegyüléknek”1196…; ugyanis a vegyüléket alkotó dolgoknak az a sajátossága, hogy lehetséges őket újból elválasztani egymástól, ez pedig csak akkor történhet meg, ha a keverékben megőrzik saját természetüket. (5) A keverék ezen különböző fajtáinak létét a közös elgondolások1197 segítségével próbálja igazolni, és azt mondja, hogy ezeket az igazság legkiválóbb kritériumai gyanánt a természetből merítjük. (6) Mindenesetre más benyomásunk van az illesztés révén összeálló testekről, más azokról, melyek összeolvadtak és együttesen pusztultak, és megint más azokról, melyek vegyüléket alkotnak és teljességgel azonos kiterjedést nyertek egymással oly módon, hogy eközben mindegyikük megőrzi saját természetét. Nem volnának meg ezek a különbségek benyomásaink között, ha mindazon dolgok, melyek bármiképp is keverednek, illesztés révén foglalnának helyet egymás mellett. (7) Úgy véli, hogy az egymással elvegyültek ezen kölcsönösen egyező kiterjedése oly módon jön létre, hogy a vegyülő testek kölcsönösen átjárják egymást, úgyhogy nincs olyan rész bennük, amely ne részesülne mindenben, amit a vegyüléssel létrejövő keverék tartalmaz; ha ez nem állna, a létrejövő már nem vegyülék, hanem egymás mellé helyezett dolgok keveréke volna. (8) Azon véleményük mellett, hogy ez történik, e nézet hívei azt hozzák fel bizonyságul, hogy számos test megőrzi saját minőségét, akár nyilvánvalóan nagyobb, akár kisebb tömegű dologban vannak jelen (ahogyan a tömjén esetében láthatjuk, mely az égetés során megritkul, azonban igen nagy méretre kiterjedve is megőrzi saját minőségét), továbbá hogy számos test, melyek önmagukban nem képesek elérni egy bizonyos méretet, ezt megtehetik más testek segítségével. Legalábbis az arany, ha bizonyos szerekkel keverik össze, igen nagy méretre nyújtható ki és vékonyítható, amekkorára nem lehetne, ha csak magában kalapálnák…1198 (9) Mivel mindez így van, azt mondják, egyáltalán nem kell csodálkoznunk azon, hogy bizonyos testek, ha egymást segítik, oly módon egyesülnek egymással teljes egészükben, hogy bár ők maguk saját tulajdonságaikkal egyetemben megmaradnak, egymással kölcsönösen egyező kiterjedésre tesznek szert teljes egészükben, még ha egyikük kisebb tömegű is, és önmagában képtelen volna ekkora méretben szétterjedni és megőrizni saját minőségeit. Ily módon egy merítőpohárnyi bor is vegyüléket alkot igen nagy mennyiségű vízzel, mely segíti abban, hogy ugyanakkora kiterjedést érjen el. (10) Ennek világos bizonyítékaként használják, hogy a lélek, mely önálló létezéssel bír, miként az őt befogadó test is, teljes egészében átjárja a testet, ugyanakkor a vele való keveredés során megőrzi saját lényegét (hiszen a lélekkel bíró testből semmi nincs, aminek ne lenne része a lélekben);1199 ez hasonlóképpen van a növények természeti alkata, sőt a jelleg által fenntartott dolgok jellege esetében is. (11) Továbbá szerintük a tűz teljes egészében átjárja a vasat, s eközben mindkettő megőrzi saját lényegét. (12) Azt is mondják, hogy a négy elem közül kettő, a tűz és a levegő, melyek finom részekből állnak, könnyűek és feszültséggel bírnak, teljes egészükben áthatják a két másikat, a földet és a vizet, melyek durvább részekből állnak, súlyosak, nélkülözik a feszültséget, miközben ezek is, azok is megőrzik saját természetüket és folytonosságukat.1200

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave