Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Lucretius 1.419–44468

(1) A dolgok összességének természete, amennyiben önmagánál fogva létezik, két dologból áll: vannak testek és van űr, amiben a testek vannak, és amin át különféle irányokban mozognak. (2) Mert azt, hogy a test önmagánál fogva létezik, egyetemesen tanúsítja az érzékelés; ha ebbe vetett bizalmunkat nem tekintjük eleve megalapozottnak, akkor nem lesz semmi, amire támaszkodva az értelem okoskodásával bármit is megerősíthetnénk a nem nyilvánvaló dolgokra vonatkozóan. (3) Továbbá, ha nem léteznék a hely és a tér, amit ürességnek nevezünk, sehol sem helyezkedhetnének el a testek, és egyáltalán nem volna, ahol különböző irányokban mozoghatnának, ahogyan nem sokkal ezelőtt már kimutattam neked. (4) Ezenfelül nincs semmi, amiről azt mondhatnád, hogy elkülönül az összes testtől és el van választva az űrtől oly módon, hogy harmadik természetként fedezhetnénk fel. (5) Mert bárminek, ha létezik, önmagában valami kiterjedéssel bíró dolognak kell lennie, míg létezik, legyen e kiterjedés nagy vagy kicsiny. (6) És ha megérinthető – legyen érintése mégoly könnyű és finom –, akkor a test mennyiségét fogja gyarapítani, és annak összegéhez adódik hozzá. (7) Amennyiben megérinthetetlen, és semmilyen irányban nem képes megakadályozni, hogy bármilyen dolog áthaladjon rajta, akkor kétségkívül nem lesz egyéb, mint az üresség, amit űrnek nevezünk.69 (8) Továbbá bármi, ami önmagánál fogva létezik, az vagy hatást fejt ki, vagy a mások által kifejtett hatást kell elszenvednie, vagy pedig olyasvalami lesz, amiben a dolgok benne lehetnek, illetve történhetnek. (9) Ámde test nélkül semmi nem képes hatást kifejteni és elszenvedni, másfelől semmi nem képes helyet biztosítani, csak az űr, az üresség.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave