Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Plutarkhosz, A közös elgondolásokról 1078E–1080E (kihagyásokkal)1234

(1) Az is ellentétes közös elgondolásainkkal, hogy a testek természetében nincsenek sem szélek,1235 sem első, sem utolsó rész, ahol a test nagysága véget ér, hanem bármely nagyságot vegyünk, mindig elénk tűnik valami rajta túl, és ez a végtelenségbe és meghatározatlanságba taszítja az illető tárgyat. Mert lehetetlenné válik az egyik nagyságot akár nagyobbnak, akár kisebbnek gondolniuk a másiknál, ha mindkettőt egyformán megilleti, hogy részei tekintetében a végtelenbe megy… (2) De hogyhogy nem nyilvánvaló, hogy az ember több részből áll, mint az ember ujja, a világ pedig több részből áll, mint az ember? Ezt mindenki érti és elfogadja, már ha nem lesznek sztoikussá, de amint ez megtörténik velük, az ellenkezőjét állítják, s azt hiszik, hogy az ember nem áll több részből, mint az ujja, és a világ sem, mint az ember. Ugyanis a felosztás a végtelenségig porlasztja a testeket, és a végtelen mennyiségek közül egyik sem több vagy kevesebb… (3) Khrüszipposz azt mondja, hogy ha megkérdeznek minket, vannak-e részeink, és hány részünk van, és milyen és mennyi részből állnak ezek a részek, akkor egy különbségtételt fogunk alkalmazni. Ha a köznapi, általános kérdést tartjuk szem előtt, akkor azt válaszoljuk, hogy fejből, törzsből és végtagokból állunk – hiszen ennyi volt az egész, amire a kutatás és a kétely vonatkozott. Ha viszont a végső alkotórészekig viszik a kérdezést, akkor az effélék közül semmit sem szabad elfogadnunk, és nem szabad megmondanunk, hogy mely részekből állunk, és hasonlóképpen azt sem, hogy hányból, akár határolt, akár határtalan sokaságúból. Azt hiszem, pontosan idéztem saját szavait, úgyhogy láthatod, milyen módon őrizte meg a közös elgondolásokat, amikor azt akarta velünk elhitetni a testek mindegyikéről, hogy nem állnak bizonyos részekből, sem pedig valahány részből, sem határolt, sem határtalan sokaságúból. Mert ha az a helyzet, hogy amint a jó és a rossz között ott a közömbös, ugyanúgy a határolt és a határolatlan között is van valami közbülső, akkor meg kellett volna mondania, mi ez, és megoldania a nehézséget. De ha úgy van, hogy amint a nem egyenlőt rögtön egyenlőtlennek, a nem romolhatót pedig romolhatatlannak gondoljuk, ugyanúgy a nem határoltat is határtalannak gondoljuk, akkor azt mondani, hogy a test sem nem határolt, sem határtalan sokaságú részből nem áll, épp olyan, mint az állítani, hogy egy következtetés nem áll sem igaz premisszákból, sem hamisakból, sem pedig <igazakból és hamisak >ból.1236

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave