Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Plutarkhosz, A közös elgondolásokról 1081C–1082A1255

(1) Ellenkezik közös elgondolásainkkal az a vélemény, hogy van jövő és múlt idő, jelen idő viszont nincsen, hanem az imént és a másnap fennáll, míg a most teljességgel semmi. (2) Ámde ezt az eredményt kapják a sztoikusok, akik nem engednek meg legkisebb időt, s azt sem hajlandóak elfogadni, hogy a most részek nélküli, hanem azt állítják, bármi is az, amiről úgy hisszük, hogy jelenlévőként ragadtuk meg és gondolunk el, abból egy rész jövő, egy rész pedig múlt. (3) Következésképpen a jelen időnek semmilyen része sem marad fenn, ami a mostnak felelne meg, amennyiben annak, miről azt mondjuk, jelen van, bizonyos részeit a jövőre, más részeit pedig a múltra osztjuk szét1256 … (4) A többi ember mind azt feltételezi, hogy az imént és a mindjárt a mosttól különböző részek, és a mindjárt a most után van, az imént pedig előtte. A sztoikusok közül viszont Arkhedémosz azt mondja, hogy a most a múlt és a jövő egyfajta illesztéke és találkozása, s úgy látszik, nem veszi észre, hogy az idő egészét megszüntette. Mert ha a most nem idő, hanem az idő határa, és ha az időnek minden része olyan, mint amilyen a most, akkor az idő egésze nyilvánvalóan nem bír részekkel, hanem teljesen határokra, találkozásokra és csatlakozásokra oldódik fel.1257 (5) Khrüszipposz viszont – szakértelmét fitogtatva a felosztások terén – azt mondja Az űrről írott könyvében és másutt is, hogy az időből az a rész, amely elmúlt, illetve jövendő, fennállnak, de nincsenek meg, s egyedül a jelen van meg. De A részekről 3., 4., és 5. könyvében azt állítja, hogy a jelen idő egy része jövő, egy része pedig múlt.1258 (6) Ily módon az derül ki, hogy a időnek szerinte „meglévő” alkotórészét a meglévőnek nem-meglévő részeire1259 osztja fel, vagy még inkább semmit nem hagy meg az időből, ami megvolna, ha a jelennek egyetlen olyan része sincsen, mely nem jövő vagy múlt.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave