Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Lucretius 1.334–99772

(1) Létezik tehát megérinthetetlen hely, űr, üresség. Ha ez nem létezne, a testek semmilyen módon nem tudnának mozogni, ugyanis ami a test sajátos működése, tudniillik hogy akadályoz és ellenáll, mindig minden dologra kihatna, ily módon semmi sem volna képes előrehaladni, mivel egyetlen dolog sem engedne utat elsőként másoknak. Ám most azt látjuk, hogy a tengeren és a szárazföldön, a magas égben sok dolog sokféleképpen, változatos módokon mozog a szemünk előtt. Ha nem létezne üresség, akkor ezek nem csupán híján volnának a nyughatatlan mozgásnak, hanem eleve semmilyen módon nem is jöhettek volna létre, mivel az anyag mindenfelől összetömörülve nyugodna.73 (2) Továbbá, bármennyire is tömörnek gondoljuk a dolgokat, a következőkből mégis láthatjuk, hogy lyukacsos a testük. A sziklákon és barlangokon átszivárog a víz nedves nyirka, és minden kövér cseppektől ázik. A táplálék szétoszlik az állatok egész testében. Növekednek a fák és a maga idején termést hoznak, mivel a táplálék teljes egészükben szétárad a legmélyebb gyökerektől a törzsön át valamennyi ágig. A hangok átjutnak a házak falain és zárt ajtóikon keresztülszállnak, a dermesztő hideg a csontokig hatol. Ha nem léteznének üres terek, amelyeken az egyes testek áthaladhatnának, nem látnád semmilyen módját, hogy mindez megtörténjen. (3) Aztán meg miért látjuk azt, hogy egyes dolgok nehezebbek másoknál, miközben semmivel sem nagyobbak náluk? Mert ha ugyanannyi test van a gyapjúgombolyagban, amennyi az ólomban, akkor ugyanannyit kell nyomniuk; mivel a testnek sajátos működése, hogy mindent lefelé húz, míg az űr híján van a súlynak. Ezért ha valami ugyanolyan nagy és mégis könnyebbnek tűnik, ez kétségkívül azt mutatja, hogy több benne az űr; ezzel szemben a súlyosabb azt adja tudtunkra, hogy több benne a test és sokkal kevesebb az űr. Kétségtelen tehát, hogy amit éles elméjű érveléssel kutatunk – az úgynevezett űr –, hozzá van keverve a dolgokhoz. (4) Kénytelen vagyok elébe vágni annak, amit ezekkel a dolgokkal kapcsolatban némelyek kitalálnak, nehogy eltérítsen az igazságtól. Azt mondják, hogy a vizek utat engednek a pikkelyes halak nyomásának, és folyékony járatokat nyitnak meg, mivel a halak helyet hagynak maguk mögött, ahol összefolyhatnak az utat engedő hullámok. Ekképpen képesek mozogni és helyet cserélni egymással más dolgok is, jóllehet minden telített. Ezt az egészet bizony téves gondolatmenet alapján fogadják el. Mert miképp haladhatnának előre a pikkelyesek, ha a vizek nem nyújtottak volna számukra teret már korábban? Továbbá, miként engedhet utat a víz, ha egyszer a halak képtelenek mozogni? Tehát vagy minden testet meg kell fosztanunk a mozgástól, vagy azt kell mondanunk, hogy a dolgok űrrel keverednek, ami minden dolog számára biztosítja a mozgás kezdetét.74 (5) Végül, ha két terjedelmes test összeütközik, majd gyorsan szétpattan, nyilván szükségszerű, hogy az űrt, ami a testek között létrejön, teljes egészében levegő foglalja el. Bármilyen gyorsak is azok a légáramlatok, amelyekkel a levegő mindenfelől összetódul, mégsem tudja az egész teret ugyanazon pillanatban telíteni, mert szükségképpen mindig a következő helyet foglalja el, mielőtt birtokba veszi az egészet.75

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave