Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sextus Empiricus, A tudósok ellen 9.133–1351362

(1) Zénón a következő módon is érvelt: „Az ember ésszerűen tiszteli az isteneket. <Az ember nem tiszteli azokat ésszerűen, akik nem léteznek.> Ezért az istenek léteznek.” (2) Némelyek, érvelését parodizálva így beszélnek: „Az ember ésszerűen tiszteli a bölcseket. Az ember nem tiszteli ésszerűen azokat, akik nem léteznek. Ezért a bölcsek léteznek.” Ez ellenkezik a sztoikusok tanításával, hiszen mostanáig nem találtak olyat, aki az ő felfogásuk szerint bölcs volna. (3) Babülóniai Diogenész azzal válaszolt a paródiára, hogy Zénón érvében a második premissza értelme, hogy „Az ember nem tiszteli ésszerűen azokat, akik természetüknél fogva nem olyanok, hogy létezzenek”; ha ezt ebben az értelemben vesszük, világos, hogy az istenek természetüknél fogva olyanok, hogy léteznek; ez esetben viszont léteznek is. Mert ha már bármikor is léteztek, most is léteznek, ahogyan az atomok is, ha valaha léteztek, akkor most is léteznek (hiszen az ilyen testek rájuk vonatkozó elgondolásunk szerint romolhatatlanok és keletkezetlenek). Ezért aztán az érv olyan konklúziót von le, ami következik a premisszákból.1363 A bölcsek esetében azonban nem az a helyzet, hogy miután természetüknél fogva olyanok, hogy léteznek, már léteznek is. (4) Mások azt mondják, hogy Zénón első premisszája – ti. hogy „ésszerűen tiszteli az isteneket” – kétértelmű. Az egyik jelentés az, hogy „az ember ésszerűen tiszteli az isteneket”, a másik pedig, hogy „becsben tart”. Az első szerepel premisszaként, ez pedig hamis, amikor a bölcsre alkalmazzuk.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave