Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Cicero, Az istenek természetéről 2.37–391370

(1) A világegyetemen kívül ugyanis semmi olyan nem létezhet, amiből semmi sem hiányzik, s amely minden vonatkozásban befejezett, tökéletes, és összes mértékében1371 és részében teljes. Mert helyesen mondja Khrüszipposz: ahogy a pajzs kedvéért van a védőtakarója, a kardért pedig a hüvelye, ugyanúgy – a világot kivéve – minden egyéb dolog másnak a kedvéért kelt életre: ahogy a terményeket és a gyümölcsöket az állatok számára hozza a föld, az állatok pedig az emberért lettek. Amiként a ló a vontatás, a marha a szántás, a kutya a vadászat és a házőrzés céljából született, maga az ember azért keletkezett, hogy megfigyelje és utánozza a világot.1372 Így az ember semmiképp sem tökéletes, de egyfajta részecskéje a tökéletesnek. Mivel azonban a világ mindent átölel, és semmi nincs, ami ne lenne meg benne, ezért minden tekintetben tökéletes. (2) Lehet-e hát valami, ami a legfőbb jóból mégis hiányzik? Az észnél és az értelemnél ugyanis semmi sem kiválóbb. Ezek a képességek tehát nem hiányozhatnak a világból. (3) Ezért helyesen tanítja megint csak Khrüszipposz – aki hasonlatokat alkalmazva állítja ezt –, hogy a jobb mindig abban lakozik, ami tökéletes és kifejlett, ahogy a lóban inkább megvan, mint a csikóban, a kutyában inkább, mint a kölykében, a férfiban inkább, mint a gyerekben. Ennélfogva ami a világ egészében a legnagyszerűbb, annak valamiféle tökéletes és föltétlen formában kell léteznie; a világnál viszont semmi sem tökéletesebb, az erénynél semmi nem kiválóbb, következésképp az erény a világegyetem sajátja. (4) És bár igaz, hogy az ember természete nem tökéletes, az erény mégis megvalósul az emberben.1373 De mennyivel könnyebben ölt ezért testet a világban? Ennélfogva van benne erény: bölcs tehát s éppen ezért isten.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave