Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Alexandriai Kelemen, Tarka szőttes 8.9.33.1–9 (SVF 2.351)1429

(1) Ha tehát az „előzetes”1430 okokat megszüntetik, az általuk létrehozott eredmény megmarad, (2) a „fenntartó”1431 ok viszont olyan, hogy míg jelen van, megmarad az általa létrehozott eredmény is, de ha megszüntetik, megszűnik az eredmény is. A fenntartó okot azonos értelemben „önmagában teljes”1432 oknak is nevezik, mivel ez önmagában elégséges az eredmény létrehozására. (3) Míg ez az ok önmagában teljes tevékenységre utal, a „segédok”1433 segítséget jelöl, valamint egy másik okkal együttesen végzett szolgálatot. Ezért ha semmi eredményt nem hoz létre, akkor még csak segédoknak sem fogjuk nevezni, de ha létrehoz valamit, akkor feltétlenül okává válik a létrehozottnak, azaz annak, ami általa létrejön. Tehát a segédok az, aminek jelenlétében az eredmény létrejött; ha jelenléte eleve nyilvánvaló, hatása is eleve nyilvánvaló, ha nem nyilvánvalóan van jelen, hatása sem nyilvánvaló. (4) A „társult ok” [szünaition] szintén az okok neméből való, ahogyan a katonatárs katona és az ifjú-társ is ifjú. Tehát a segédok a fenntartó okot segíti, fokozva azt, ami az utóbbi által létrejön, a társult ok viszont nem ugyanehhez az elgondoláshoz1434 tartozik; ugyanis fennállhat akkor is, ha nincsen fenntartó ok. A társult okot ugyanis egy másikkal együttesen gondoljuk el, mely maga is képtelen arra, hogy önállóan létrehozza az eredményt, hiszen egyik ok a másikkal együtt lehet ok. (5) A társult októl a segédok abban különbözik, hogy a társult ok egy olyan másik okkal együtt hozza létre az eredményt, ami nem hozza létre önállóan azt, a segédok viszont, mivel nem önállóan hozza létre az eredményt, hanem egy másik okhoz adódik hozzá, működésével segít egy, az eredményt önállóan létrehozó okot abban, hogy az eredmény a legerőteljesebb módon jelentkezzék. A segédok leginkább annyiban növeli az ok erejét, amennyiben egy előzetes okból lett segédokká.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave