Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Cicero, A végzetről 28–301452

(1) Nem akadályoz bennünket az a tétlenségre kárhoztató okfejtés sem – a filozófusok argosz logosznak1453 nevezik –, amellyel előhozakodnak: ha engedelmeskednénk ennek, semmit sem csinálnánk az életben. Ők ugyanis így következtetnek: Ha az a végzeted, hogy kigyógyulsz ebből a betegségből, akkor akár orvoshoz fordulsz, akár nem, egészséges leszel. Ha viszont az a végzeted, hogy nem gyógyulsz ki ebből a betegségből, akkor nem gyógyulsz meg, akár fordulsz orvoshoz, akár nem; márpedig a kettő közül valamelyik a végzeted: semmi értelme nincs tehát annak, hogy orvoshoz fordulj. … (2) Khrüszipposz cáfolja ezt az elméletet. Szerinte egyes dolgok egyszerűek, mások pedig összetettek. Egyszerű a következő: „azon a napon meg fog halni Szókratész” akár tesz valamit, akár nem, halálának napja meghatározott. Ám ha így szól a végzet: „Laiosztól születik majd Oidipusz”, akkor nem mondhatjuk: akár együtt lesz előtte Laiosz asszonnyal, akár nem; ez a dolog ugyanis „összetett és közös végzettől elrendelt”:1454 ezeket a megnevezéseket használja Khrüszipposz, mivel a végzet elrendeli mind azt, hogy Laiosznak együtt kell hálnia a feleségével, mind pedig azt, hogy Oidipuszt kell vele nemzenie. Ugyanígy, ha azt mondta volna valaki: „Milón birkózni fog az olümpiai játékokon”, akkor tévedne az, aki ezt így értelmezné: „akár lesz ellenfele, akár nem, birkózni fog”. A „birkózni fog” összetett dolog, hiszen ellenfél nélkül nem létezik birkózás. (3) Így ezzel a módszerrel minden efféle álokoskodást meg lehet cáfolni. Az „akár orvoshoz fordulsz, akár nem, meg fogsz gyógyulni” gondolatmenete megtévesztő: éppúgy a végzet körébe tartozik ugyanis orvoshoz fordulni, mint meggyógyulni. Khrüszipposz ezeket a dolgokat, mint már említettem, közös végzettől elrendeltnek nevezi.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave