Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Diogenész Laertiosz 7.85–86 (SVF 3.178)1465

(1) [A sztoikusok] azt mondják, hogy az állati élőlény első késztetése az önfenntartásra irányul, mivel a természet kezdettől fogva sajáttá teszi őt, mint Khrüszipposz állítja A célokról első könyvében. (2) Minden élőlény első sajátja1466 – mondja Khrüszipposz – a tulajdon alkata, és ennek tudata; mert nem találtuk valószínűnek, hogy a természet idegenné tette magát az állatot, vagy hogy miután megalkotta, sem idegenné, sem sajáttá nem tette.1467 Marad tehát, hogy azt mondjuk: a természet, megalkotván az élőlényt, önmaga számára1468 sajáttá tette őt. Ezért van az, hogy az állati élőlény visszautasítja, ami ártalmas, és elfogadja, ami neki sajátosan megfelelő. (3) Tévesnek tartják, amit némelyek állítanak: hogy az állati élőlény első késztetése a gyönyörre irányul. Mert a gyönyör – ha valóban jelentkezik – csupán melléktermék1469, ami akkor keletkezik, amikor a természet maga egymagában kikutatja és felleli [az élőlény] alkatához illő dolgokat – ily módon az állatok felélénkülnek, a növények pedig kivirulnak. (4) A természet – mondják –1470 semmiben nem tér el a növények és az állatok esetében olyankor, amikor1471 az állatokat is késztetés és érzékelés nélkül irányítja, és bennünk is növényszerűen zajlanak bizonyos folyamatok. Ám mivel az állatok ezenfelül még a késztetés képességében is részesülnek, amelynek használata révén a hozzájuk tartozó dolgok felé indulnak, számukra az a természet szerint való, hogy a késztetéseik szerint legyenek igazgatva. (5) És mivel az értelmes élőlényeknek tökéletesebb irányításként1472 megadatott az értelem, számukra az értelem szerint helyesen1473 élni lesz a természet szerint való. Mert az értelem mint a késztetés alakító mestere jelenik meg bennük.1474

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave