Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Cicero, A legfőbb jóról és rosszról 3.62–681490

(1) [A sztoikusok] fontosnak tartják annak megértését, hogy a szülőkben természetes módon támad szeretet a gyermekeik iránt. Ez az a kiindulópont, amelyből az egész emberi nem közösségét származtatjuk. Mindenekelőtt világos ez a test alakjából és tagjaiból, amelyek önmagukban nyilvánvalóvá teszik, hogy a szaporodás elve természettől fogva van meg bennünk. Az pedig aligha volna következetes a természettől, hogy kívánja ugyan a nemzést, de az ivadékok iránti szeretetről ne gondoskodjék. A természet ereje még az állatok esetében is jól megfigyelhető: mikor látjuk, mennyi erőfeszítést fordítanak a nemzésre és utódaik felnevelésére, mintha csak magának a természetnek a szavát hallanánk. Így hát amint világos az, hogy természettől irtózunk a fájdalomtól, úgy az is nyilvánvaló, hogy maga a természet késztet bennünket a magzataink iránti szeretetre. (2) Ebből következik, hogy az emberek kölcsönös hajlandósága egymás iránt szintén természetes;1491 hogy az egyik ember a másikat – éppen amiatt, hogy az is ember – nem tekintheti idegennek. A testrészek közül némelyek – mint a szem vagy a fül – mintegy önmaguk számára vannak teremtve, míg mások – mint a kéz vagy a láb – más tagok működését is segítik; hasonlóképpen némely irdatlan fenevad is egyedül önmaga számára van teremtve, míg… a hangyák, méhek vagy gólyák a többiekért is tesznek valamit. Az embereket még ennél is sokkalta szorosabb kapocs fűzi egybe. Így hát a készség, hogy csoportba, közösségbe, államba szerveződjünk, természettől van meg bennünk. (3) A világegyetemről azt tartják, hogy isteni akarat kormányozza; hogy az mintegy az emberek és istenek közös városa és állama, s hogy mindegyikünk egy-egy része a világnak.1492 Ebből természetszerűleg az következik, hogy a köz javát a magunkénál többre becsüljük… Innen van az, hogy dicséretre méltó az, aki meghal az államért, mert a hazánkat jobban kell szeretnünk, mint saját magunkat…1493 (4) Továbbá a természet arra ösztönöz bennünket, hogy minél többeknek kívánjunk használni, főként tanítással és a bölcs belátás elveinek átadása révén; ezért nem könnyű olyat találni, aki ne közölné szívesen másokkal, amit tud. Így hát nemcsak a tanulásra, hanem a tanításra is megvan bennünk a hajlandóság… (5) Azt tartják, hogy a jog egyfajta kötelék ember és ember között, ám az emberek és az állatok közötti viszonyban semmiféle jog nem létezik. Mert mint Khrüszipposz ragyogóan megjegyzi, a többi élőlény az emberek és az istenek kedvéért jött létre, emezek viszont a saját együttélésük és közösségük kedvéért; úgyhogy az ember az állatokat jogtalanság nélkül hasznosíthatja a maga javára. (6) És mivel az ember természete olyan, hogy közte és az emberi nem között mintegy polgári jogviszony áll fenn, aki ezt a jogviszonyt megőrzi, az igazságos lesz, aki pedig áthágja, az igazságtalan. (7) De amiként a színház közös ugyan, mégis helyesen mondhatjuk, hogy minden egyes ülőhely azé, aki elfoglalja, úgy a közösen lakott városban vagy világegyetemben sem sérti a jogot, hogy ki-ki birtokolja azt, ami az övé. (8) Továbbá, mivel azt látjuk, hogy az ember embertársainak védelmére és épségben való megőrzésére született, ezen természettel összhangban van az, hogy a bölcs részt kívánjon venni az állam igazgatásában és kormányzásában, s hogy a természetes élet jegyében megházasodjon és feleségétől utódokat kívánjon.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave