Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Névtelen kommentár Platón Theaitétoszához, col. 5.18–6.311495

(1) Mert sajátjainkként tekintünk a velünk egy fajba tartozókra. (2) Ám [Szókratész] még inkább sajátjaiként tekint a saját polgártársaira. Mert a sajátunknak elismerés1496 mértéke változik. (3) Így ha azok, akik az igazságosságot a sajátunknak elismerésből eredeztetik [ti. a sztoikusok], azt állítják, hogy sajátunknak elismerés azonos mértékű önmagunkat illetően, és „a legutolsó müsziai”1497 vonatkozásában, akkor ez a feltevés ugyan megmenti az igazságosságot, csakhogy senki nem ért egyet vele, hogy a sajátunknak elismerés egyenlő mértékű; ez ugyanis ellentétes a nyilvánvaló tényekkel és az öntudat1498 tanúbizonyságával. (4) Mert a sajátunknak elismerés önmagunkat illetően természetes és nincs köze az értelemhez, míg a társainkat illetően, bár szintén természetes, nem független az értelemtől. (5) Amikor másokat vádolunk hitványsággal, nem csupán bíráljuk őket, hanem el is idegenedünk tőlük1499, ők viszont, miután elkövették a vétséget, bár a bírálat nem hagyja hidegen őket, nem képesek gyűlölni magukat. (6) A sajátunknak elismerés mértéke tehát nem egyenlő önmagunkat és bárki mást illetően; mivel a tulajdon testrészeinket sem egyenlő mértékben tekintjük sajátunknak. Mert nem egyformán viszonyulunk a szemünkhöz és az ujjainkhoz, nem is beszélve a körmünkről vagy a hajunkról, minthogy ezek elvesztésétől sem azonos módon idegenkedünk, hanem az egyik elvesztésétől jobban, a másikétól kevésbé. (7) Ha pedig ők maguk is azt állítanák, hogy a sajátunknak elismerés mértéke növekszik, akkor az emberszeretet léte ugyan elfogadható lesz, de megcáfolja őket a hajótöröttek1500 esete, ahol is szükségképpen csak az egyik hajótörött menekülhet meg. (8) És ha ilyen helyzetek nem is állnának elő, ők mindenesetre megcáfolhatók. Az Akadémia tagjai ezért a következő érvet is felhozzák…

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave