Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Cicero, A legfőbb jóról és rosszról 3.17, 20–221543

(1) Arra nézve, hogy miért szeretjük a természet által elsőként nekünk rendelt dolgokat, elégséges bizonyítéknak tűnik, hogy senki sincs, aki – ha szabadságában áll a választás – ne akarná inkább, hogy minden testrésze egészséges és ép legyen, mint hogy csonka és girbe-gurba, még ha éppoly hasznavehető is… (2) De menjünk tovább, mivel egy kissé eltértünk a természet ama kiindulópontjaitól, amelyekkel a soron következőknek is meg kell egyezniük. Elsőként pedig ez a felosztás következik: „értékesnek” (mert úgy vélem, így kell hívnunk) azt nevezik, ami vagy maga természet szerint való, vagy valami ilyet hoz létre, ennek folytán pedig méltó a kiválasztásra, minthogy valamiképpen olyan súlya van, ami méltó arra, hogy értéket tulajdonítsunk neki (a sztoikusok szava erre: axia); ami viszont ezzel ellenkező, azt negatív értékűnek nevezik.1544 (3) Miután tehát az alapelveket úgy állapítottuk meg, hogy mindaz, ami természet szerint való, önmagáért elfogadandó,1545 az ellenkezője pedig elvetendő, az első „hozzánk illő cselekedet” (így fordítom a kathékont)1546 az lesz, hogy magunkat természetes alkatunkban megőrizzük; a második, hogy szert tegyünk a természet szerint való dolgokra, ezek ellentétét pedig eltávolítsuk. Mihelyt a kiválasztásnak és elvetésnek ezt az eljárását felfedeztük, a következő a sorban a hozzánk illő cselekvéssel összhangban álló kiválasztás1547; ezután pedig a folyamatos, végül pedig a teljességgel következetes és a természettel összhangban lévő kiválasztás következik. (4) Az utóbbi szakaszban jelenik meg először bennünk és kezdjük megérteni azt, amit valóban jónak nevezhetünk. Mert az ember első kötődése1548 a természet szerint való dolgokra irányul. Ám mihelyt megértésre, vagy jobban mondva a dolgokra vonatkozó azon elgondolásra1549 tesz szert, amelyet a sztoikusok ennoiának neveznek, s megpillantja az élet feladatainak rendjét és – hogy úgy mondjam – összhangját, ez utóbbit sokkal többre becsüli, mint mindazt, amit korábban szeretett, s ésszerű megfontolással arra a következtetésre jut, hogy ebben keresendő az ember legfőbb, önmagáért dicsérendő és kívánatos java. (5) Mivel pedig ez a jó abban rejlik, amit a sztoikusok homologiának neveznek, mi pedig, ha úgy tetszik, egyetértésnek1550 hívunk –, mivel tehát ebben áll az a jó, amelyre minden másnak vonatkoznia kell: az erkölcsileg helyes cselekedetekben és magában az erkölcsi helyességben,1551 amelyet egyedül sorolunk a javak közé, ennélfogva bár ez később fejlődik ki, egyedül ez mondható saját természeténél és méltóságánál fogva kívánatosnak; azok közül pedig, amelyeket a természet által elsőként nekünk rendelt dolgoknak neveztünk, egyik sem önmagáért kívánatos. (6) De mivel azok, amiket a hozzánk illő cselekedeteknek neveztem, a természet kiindulópontjaiból erednek, ezért úgy kell legyen, hogy a hozzánk illő cselekedetek ezekre irányulnak; joggal mondhatjuk tehát, hogy minden hozzánk illő cselekedet a természet első kívánalmainak megszerzésére irányul, de azt már nem, hogy ez a legfőbb jó, lévén, hogy az erkölcsileg helyes cselekvés nincs jelen a természet első kötődései között. Ez, mint mondtam, később következik és fejlődik ki; ám mégis a természet szerint való, és sokkal inkább felkelti kívánságunkat, mint az összes nálánál korábbi [természet szerint való] dolgok.1552

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave