Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Cicero, A legfőbb jóról és rosszról 3.58–591558

(1) Azt állítjuk, hogy egyedül az jó, ami erkölcsileg helyes;1559 a hozzánk illő cselekedet végrehajtása mindazonáltal összhangban van az értelemmel, noha a hozzánk illő cselekvést sem a jó, sem a rossz dolgok közé nem soroljuk… (2) Az is világos, hogy a bölcs egyes cselekedetei is a közbülső dolgok eme körébe tartoznak; így amikor megteszi őket, úgy ítéli meg, hogy hozzá illik éppen ezt tenni; mivel pedig a bölcs soha nem téved ítéletében, a hozzá illő cselekedet a közbülső dolgok körébe tartozik. (3) Ugyanerre vezet ez a következtetés is: látjuk, hogy van valami, amit makulátlan cselekedetnek nevezünk; ez pedig a tökéletes hozzánk illő cselekedet; tehát nem tökéletes hozzánk illő cselekedetnek is lennie kell. (4) Például, ha a letétbe helyezett dolgot igazságosan visszaszolgáltatni makulátlan cselekedet, akkor a letétbe helyezett dolog visszaszolgáltatása a hozzánk illő cselekedetek közé tartozik. Makulátlan cselekedetté ezt az „igazságosan” kitétel teszi; ám maga a visszaszolgáltatás önmagában a hozzánk illő cselekedetek közé számítandó. (5) Továbbá, mivel az is kétségtelen, hogy azon dolgok körébe, amelyeket közbülsőknek nevezünk, elfogadandó és elvetendő dolgok is tartoznak, mindaz, amit így teszünk vagy így nevezünk, a hozzánk illő cselekedetek körébe tartozik. (6) Ebből az is kitűnik, hogy mivel mindenki természettől fogva szereti önmagát, az esztelen és a bölcs egyaránt elfogadja, ami a természet szerint való, az azzal ellentétest pedig elveti. (7) Egyes hozzánk illő cselekedetek tehát közösek a bölcs és az esztelen számára, ami arra az eredményre vezet, hogy a hozzánk illő cselekedetek azon dolgok közé tartoznak, amelyeket közbülsőknek hívunk.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave