Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Seneca, Erkölcsi levelek 120, 3–5, 8–11

(1) Most visszatérek a kérdésre, amelynek tárgyalását kéred: hogy miként jutunk el a jóra és erkölcsileg helyesre1590 vonatkozó első elgondoláshoz. (2) Erre a természet nem taníthatott meg bennünket: nem a tudást, csupán a tudás magvait adta nekünk.1591 Egyesek azt állítják, hogy véletlenszerűen bukkanunk rá a fogalomra. Ám nem hihető, hogy bárki is ezen a módon találkozott volna az erény formájával. (3) A mi iskolánk azt a nézetet vallja, hogy az elgondolás a megfigyelés és az ismétlődő cselekedetek összevetése révén állt össze. A mi filozófusaink megítélése szerint az erkölcsileg helyest és a jót az emberek analógia révén fogják fel… Ismertük a testi egészséget. Ebből arra a gondolatra jutottunk, hogy a léleknek is létezik valamiféle egészsége. Ismertük a testi erőt; ebből arra következtettünk, hogy valamiféle lelki erő is létezik. (4) Jószívű, emberséges, bátor cselekedetek bámulatunkat vívták ki: úgy kezdtük csodálni őket, mint ami tökéletes. A felszín alatt ezeknek sok hibájuk volt, amelyeket elfedett valamely figyelemre méltó tett ragyogó látványa. Ezeket nem vettük figyelembe. A természet utasít bennünket, hogy a dicséretes tetteket felnagyítsuk; dicsőséget mindenki az igazságon felül aratott. Az ilyen tettekből tehát egy hatalmas jó eszméjét merítettük… (5) A rosszaság olykor az erkölcsileg helyes képét ölti fel, s a kiválóság önmaga ellentétéből ragyog elő. Az erény és a hitványság, mint tudod, határos egymással, és a romlott és hitvány is a helyes1592 látszatával bír. A tékozló hamis módon bőkezűnek mutatja magát, holott a lehető legnagyobb különbség van aközött, hogy valaki tud adni, és hogy nem tud megtartani… (6) A kettő hasonlósága arra kényszerít bennünket, hogy vegyük fontolóra és különböztessük meg a látszatra ugyan rokon, de ténylegesen olyannyira különböző dolgokat. Megfigyelvén azokat, akik valamely kiemelkedő cselekedetük révén hírnévre tettek szert, kezdtük észrevenni, hogy vannak, akik bár nagylelkűen és hatalmas lendülettel vittek véghez valamit, de csak egyszer tették. Ez az ember a háborúban bátran viselkedett, ijedten a fórumon, a szegénységet rettenthetetlenül tűrte, a szégyen elviselésében viszont meghunyászkodónak bizonyult: dicsértük a tettet, megvetettük az embert. (7) Másvalaki jólelkű volt barátaival, mértéktartó ellenségeivel szemben, az állam- és magánügyek intézésében feddhetetlen és istenes… Amellett mindig ugyanaz maradt, minden tettében megegyezett önmagával, s nem megfontolásból volt jó, hanem olyan jellemtől vezettetve, hogy nemcsak képes volt helyesen cselekedni, de már nem is volt képes másként cselekedni, mint helyesen. Felismertük, hogy az ő erénye tökéletes.1593 (8) Az erényt részekre osztottuk: kívánatosnak látszott, hogy megfékezzük a vágyakat, elfojtsuk a félelmet, előre lássuk a teendőket, kinek-kinek megadjuk, ami megilleti. Így ismertük meg a mértékletességet, bátorságot, bölcs belátást, igazságosságot, és mindegyiknek kijelöltük feladatát. Miből eszméltünk hát rá az erényre? Ama személy rendezettsége, illendősége, szilárdsága, cselekedeteinek teljes összhangja1594 és mindenen felülemelkedő nagysága mutatta meg nekünk. Ebből eszméltünk rá ama boldog életre, amely simán folyik,1595 és teljességgel önmaga ura.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave