Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Lucretius 1.599–634112

(1) Továbbá, mivel a testnek, amit érzékeink már nem képesek észrevenni, mindig van legszélső határa, ez minden bizonnyal részek nélküli és természettől a legkisebb; soha nem létezett önállóan, elkülönülve, és erre ezután sem lesz képes, mivel ő maga másvalaminek egy része, mégpedig az első; utána újabb és újabb hasonló részek következnek sorjában, melyek sűrűn összetömörülve kitöltik a test természetét. Mivel ezek nem képesek az önálló létezésre, szükségképpen össze kell tapadniuk oly módon, hogy innen semmi módon nem lehet kiszakítani őket. (2) A princípiumok tehát egyszerű mivoltuknál fogva tömörek, és bennük a legkisebb részek összezsúfolódva szorosan összetapadnak; nem az utóbbiak összetalálkozása révén tevődtek össze, hanem épp annak köszönhetik erejüket, hogy örökké megőrzik egyszerűségüket. A természet ezért nem tűri, hogy bármit leszakítsanak róluk vagy elvegyenek belőlük, magokként őrizve meg őket a dolgok számára. (3) Továbbá, ha nem lesz legkisebb, akkor a legparányibb testek végtelen számú részből fognak állni, mivel fele része felének mindig lesz fele, és ennek semmi sem szab határt. Akkor hát mi különbség lesz a dolgok összessége és a legkisebb dolog között? Semmi, mert jóllehet a dolgok összessége teljességgel végtelen, mégis a legkisebb részek ugyanúgy végtelen számú részből fognak állni. Minthogy ez ellen tiltakozik az igaz érvelés, és tagadja, hogy az értelem elhihetné, kénytelen vagy megadni magadat és elismerni: léteznek olyan dolgok, amelyeknek már nincsenek részeik és természettől legkisebbek. Minthogy ezek léteznek, el kell ismerned, hogy amazok is113 tömörek és örökkévalóak. (4) Végtére is, ha a dolgok alkotója, a természet arra szokott volna kényszeríteni mindent, hogy a legkisebb részekre bomoljon fel, akkor semmit sem volna képes újjáalkotni belőlük, mert a részekben nem bővelkedő dolgok nem bírnak azon tulajdonságokkal, amelyeknek az alkotóanyagban meg kell lenniük. Ezek: különféle kapcsolatok, súlyok, ütések, találkozások, mozgások, amelyek révén minden történik.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave