Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Plutarkhosz, Az erkölcsi erényről 440E–441D1632

(1) Eretriai Menedémosz megszüntette az erények sokaságát és különbségeit, mondván, hogy csak egyetlen erény van, amelyet számos néven neveznek; mert ugyanazt a dolgot nevezik mértéktartásnak, bátorságnak és igazságosságnak, ahogy a „földi halandó” és az „ember” is ugyanazt jelöli.1633 (2) Khioszi Arisztón is lényegileg egyetlen dolognak tartotta az erényt, és „egészségnek”1634 nevezte. (3) Úgy gondolta, az erények csupán viszonyaik révén különböznek valamiképpen és csak emiatt van belőlük több, mintha valaki a látást „fehér-látásnak” akarná nevezni, amikor az fehér dolgokat észlel, „fekete-látásnak”, amikor fekete dolgokat, és így tovább… (4) ahogyan a kés egyetlen dolog, de mindig mást vág, és a tűz különböző anyagokon fejti ki hatását, bár természete egy és ugyanaz. (5) Úgy tűnik, hogy a kitioni Zénón is valamiképpen e felé a felfogás felé sodródik, amikor a bölcs belátást az elosztást igénylő dolgok esetében igazságosságként, a választást igénylő dolgok esetében mértéktartásként, a helytállást igénylő dolgok esetében pedig bátorságként határozza meg.1635 (6) Akik e tétel védelmére kelnek, azt állítják, hogy Zénón itt a tudományt nevezi bölcs belátásnak.1636 (7) Khrüszipposz viszont a minőség neméből1637 indult ki, és úgy gondolta, hogy az erényt sajátos minősége alkotja; nem számított rá, hogy ezzel a szokatlan és ismeretlen „erényeknek egész raját” veri fel, Platónnal szólva.1638 Mert ahogyan a „bátor ember” alapján „bátorságról” beszélünk… és az „igazságos ember” alapján az „igazságosságról”, úgy ő a „tetszetős személy” alapján „tetszetősségről” …a „nagy ember” alapján pedig „nagyságról” kezdett beszélni…,1639 s így számos képtelen megnevezéssel töltötte meg a filozófiát, amikre semmi szükség. (8) Mindezek a filozófusok feltételezik, hogy az erény az irányító lélekrész egyfajta diszpozíciója és képessége, amelyet az értelem szül, vagy inkább ő maga egybehangolt, szilárd és megváltoztathatatlan értelem.1640 (9) Továbbá azt tartják, hogy a szenvedélyes és értelem nélküli lélekrész nem különül el az értelmes lélekrésztől a lélek természetének valamely tényleges különbsége által, hanem a léleknek egy és ugyanazon része (amelyet gondolkodásnak és irányító lélekrésznek neveznek) válik hitványsággá és erénnyé, amint teljes egészében átfordul és megváltozik a szenvedélyek, illetve a jellegben és a diszpozícióban bekövetkező változások során. (10) E lélekrészt akkor nevezzük irracionálisnak, amikor egy túlzó késztetés1641 erőssé vált benne és eluralkodott rajta, és ily módon valami helytelen felé ragadja, ami ellenkezik az értelem parancsával.1642 (11) Mert a szenvedély: bűnös és zabolátlan értelem, amely hevességét és erejét hitvány és elhibázott ítéletből nyeri.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave