Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Diogenianosz (idézi Euszebiosz, Felkészítés az evangéliumra 6.8.25–29; SVF 2.998)1689

(1) A végzetről első könyvében [Khrüszipposz] ilyesféle bizonyításokat használ;1690 a második könyvben pedig azokat a képtelenségeket igyekszik elhárítani, amelyek, úgy látszik, következnek abból a tételből, hogy mindent a szükségszerűség kényszerít ki. Ezeket kezdetben mi is kifejtettük: például, hogy ez a tétel megszünteti belülről fakadó buzgalmunkat a feddést, dicséretet és biztatást, s minden olyasmit illetően, amiről úgy tűnik, hogy létrejöttének mi magunk vagyunk az okozói. (2) Így a második könyvben azt mondja, nyilvánvaló, hogy számos dolog belőlünk ered, mindazonáltal ezeket is a végzet rendeli el a mindenség kormányzásával együtt járó eseményként. (3) Példákkal is él, amilyenek a következők: azt, hogy a köpenyünk ne vesszen el, a végzet nem önmagában rendelte el, hanem azzal együtt, hogy vigyázunk rá; azt, hogy valaki megmenekül az ellenségtől, a végzet azzal együtt rendelte el, hogy az illető igyekszik kikerülni az ellenséget; hogy valakinek gyereke születik, azzal együtt, hogy az illető vágyik a nővel való közösülésre. (4) Mert – mint mondja – ha valaki azt mondja, hogy az ökölvívó Hégészarkhosz egyetlen ütést sem fog kapni a mérkőzésen, nevetséges volna azt várni, hogy Hégészarkhosz leeresztett kézzel fog küzdeni, mivel a végzet rendelése, hogy egy ütést se kapjon; hiszen aki ezt kijelentést tette, Hégészarkhosz rendkívül jó védekező technikájára való tekintettel mondta, amit mondott. S épp így van ez más esetekben is. (5) Hiszen számos dolog nem jöhet létre anélkül, hogy mi is akarnánk, s irányában a legnagyobb buzgalmat és erőfeszítést tanúsítanánk; mivel az illető dolgot a végzet – mondja Khrüszipposz – ezekkel együtt rendelte el.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave