Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Lucretius 1.958–997118

(1)A mindenség tehát semmilyen irányban nem határolt. (2) Mert ellenkező esetben kellene, hogy legyen szélső pontja. Látjuk azonban, hogy semminek sem lehet széle, ha nincs valami rajta túl, ami határolja – úgyhogy ugyanezt láthatjuk be119 arra nézve, amihez az érzékelésnek ez a fajtája már nem ér el. De mivel el kell ismernünk, hogy a dolgok összességén kívül nincsen semmi, nincsen széle, ezért vége és határa sem. Az sem számít, hogy mely tájékán áll meg az ember, olyannyira, hogy bárhol is foglal helyet, a mindenséget minden irányban egyformán határtalannak hagyja meg. (3) Továbbá, tegyük fel most, hogy a tér egésze határolt. Ha valaki a tér peremén annak legszélső határáig fut el, és elhajít egy jól repülő dárdát,120 akkor melyiket választod: a dárda, miután jó erősen megcsóválták, haladni fog, amerre elhajították, és messzire száll, vagy pedig úgy gondolod, hogy valami megakaszthatja és az útjában állhat? Mert kénytelen vagy ezek egyikét elfogadni és magadévá tenni, ám mindkettő elzárja előled a menekülés útját és arra kényszerít, hogy elismerd: a mindenség határtalanul kiterjedt. Mert akár van valami, ami megakasztja és nem engedi, hogy elérjen oda, ahová hajították, és határként helyezkedik el, akár kifelé száll, nem a végső határ volt az, ahonnan a dárda elindult. Ezzel leszek mindig a nyomodban, és bárhova helyezed a szélső határokat, egyre azt kérdezem, hogy mi történik a dárdával. Az fog kiderülni, hogy sehol nem lehet végső határ, és menekülésed útját mindig arrébb tolja az, hogy a dárdának módja van a haladásra. (4) Továbbá, ha az egész mindenség teljes térségét mindenfelől rögzített határok zárnák közre és határolt volna, akkor az anyag teljes mennyisége tömör súlyánál fogva már mindenünnen összegyűlt volna az alján, és semmi sem mehetne végbe az ég takarója alatt, sőt, egyáltalán nem létezne sem égbolt, sem a nap fénye, mert az összes anyag egy kupacban heverne, tekintve, hogy már végtelen idő óta ülepedne. Ám valójában az elsődleges testek nyilvánvalóan sohasem lehetnek nyugalomban, mivel a térnek egyáltalán nincs alja, ahová mintegy összefolyhatnának, és ahol helyet foglalhatnának. Minden dolog mindig, mindenütt folytonos mozgásban van, és az alul elhelyezkedő anyagrészek, melyek végtelen idő óta folytatják útjukat,121 bőséges utánpótlást kapnak.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave