Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sztobaiosz 2.88,8–90,6 (SVF 3.378, 389 részlet)1762

(1) Azt mondják, hogy a szenvedély túltengő késztetés, mely nem engedelmeskedik az értelem utasításainak, vagy a lélek értelem nélküli és a természettel ellentétes mozgása; és hogy a szenvedélyek valamennyien a irányító lélekrész1763 sajátjai. (2) Ezért minden heves izgalom is szenvedély, és ugyanígy minden szenvedély heves izgalom. (3) Miután a szenvedély ilyen jellegű, úgy kell vélnünk, hogy a szenvedélyek közül némelyek elsődlegesek és uralkodóak, mások pedig ezekre vezethetők vissza. Nemükben elsődleges a következő négy:1764 a vágyakozás, a félelem, a fájdalom és a gyönyör.1765 (4) A vágyakozás és a félelem járnak elöl: az előbbi arra vonatkozik, ami jónak látszik, az utóbbi arra, ami rossznak. A gyönyör és a fájdalom ezek nyomán keletkeznek: a gyönyör akkor, ha elnyerjük, amire vágyakoztunk, vagy elkerüljük azt, amitől féltünk; a fájdalom pedig akkor, ha elhibázzuk azt, amire vágyakoztunk, vagy beleütközünk abba, amitől féltünk. (5) [=C] (6) Az „értelem nélküli” és a „természettel ellentétes” kifejezéseket nem a szokásos értelemben használják, hanem az „értelem nélküli” annyit tesz, hogy „az értelemnek nem engedelmeskedő”. Ugyanis minden szenvedély erőszakosan kényszerítő jellegű, minthogy a szenvedély állapotában leledző embereket, bár gyakorta látják, hogy előnyösebb volna nem megtenni, amit tesznek, mégis, mint valami engedetlen ló,1766 elragadja a hevesség, és ráviszi a tett elkövetésére… (7) A „természettel ellentétes” kifejezés a szenvedély vázlatos leírásában olyasmire utal, ami a helyes és természetes értelem ellenére történik. A szenvedély állapotában mindenki elfordul az értelemtől, ám nem úgy, mint akit valamiben megtévesztettek, hanem különleges módon. (8) Mert akiket megtévesztettek – példának okáért elhiszik, hogy az atomok első princípiumok –, mihelyst felvilágosítják őket, hogy ez nem igaz, elpártolnak téves ítéletüktől. Ám azok, akik a szenvedély állapotában vannak, még ha rájönnek is, vagy felvilágosítják őket, hogy nem kellene fájdalmat érezniük vagy félniük, vagy általában, a lelküknek nem kellene a szenvedély állapotában lennie, akkor sem pártolnak el ezektől, hanem szenvedélyeik zsarnoki uralmuk alá hajtják őket.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave