Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Galénosz, Hippokratész és Platón tanairól 5.2.3–7 (Poszeidóniosz fr. 163, részlet)1803

(1) Khrüszipposz azt mondja, hogy [a hitvány emberek lelke] az olyan testekhez hasonlítható, amelyek ki vannak téve annak, hogy csekély és esetleges okból kifolyólag is lázat, hasmenést és hasonlókat kapjanak. (2) Poszeidóniosz bírálja ezt a hasonlatát: mert mint mondja, a hitványak lelkét nem ezekhez, hanem a teljességgel egészséges testekhez kellene hasonlítani. (3) Mert szerinte az, hogy a test számottevő vagy csekély okból esik lázba, mit sem számít abból a szempontból, hogy ez az ok hatással volt rá, és hogy ebbe a kóros állapotba1804 került; a testek valójában abban különböznek egymástól, hogy egyesek közülük hajlamosak a betegeskedésre, míg mások ellenállóak. (4) Így hát – mondja – Khrüszipposz helytelenül hasonlította a lélek egészségét a testi egészséghez, a lélek betegségét pedig az olyan test állapotához, amely könnyen megbetegszik; mert a bölcs ember nyilvánvalóan mentes a szenvedélytől, ám a testek között nincs olyan, amelyik nincs kitéve a kóros állapotoknak. (5) Több joggal hasonlítjuk a hitvány emberek lelkét „vagy a betegségre fogékony testi egészséghez” – mert ezt a kifejezést használta Poszeidóniosz –, vagy „magához a betegséghez,” mert vagy beteges jelleggel bír, vagy már meg is betegedett. (6) Ám abban ő is egyetért Khrüszipposszal, hogy minden hitvány ember lelke beteg, és a betegségük a test mondott állapotaihoz hasonlít. (7) Szó szerint így fogalmaz: „a lélek betegsége ezért nem a test betegesen leromlott állapotához hasonlít, melyből kifolyólag a test rendszertelenül fellépő lázrohamokba esik, mint Khrüszipposz feltételezte; hanem inkább vagy olyan, mint a betegségre hajlamos testi egészség, vagy mint maga a betegség. Mert a testi betegség már megbetegedett jelleg, ám az a betegség, amelyről Khrüszipposz beszél, inkább a lázra való hajlamhoz hasonlít.”

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave