Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Cicero, A kötelességekről 1.107, 110–111, 114–1171825

(1) Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a természet mintegy két szerepet ruházott ránk. Ezek egyike közös, abból fakadóan, hogy mindannyian részesülünk az értelemben és abban a kiválóságban, amely az állatok fölé emel bennünket; ez a forrása mindennek, ami erkölcsileg helyes és illendő,1826 és ez az alapja a hozzánk illő cselekvés értelmes felkutatásának. (2) A második szerep az, amelyet a természet sajátosan az egyes embereknek ad. Ahogyan az emberek testi adottságaikban jelentősen különböznek egymástól… úgy elmebeli tulajdonságaikban még nagyobb eltérések figyelhetőek meg… (3) Mindenkinek szilárdan ragaszkodnia kell azokhoz a jellemvonásaihoz, amelyek nem rosszak, de sajátosan rá jellemzők, hogy az illendőséget, amelyet keresünk, könnyebben megőrizzük. Mert úgy kell cselekedünk, hogy semmit nem teszünk az általános emberi természet ellenében, ám ezt megőrizve a magunk sajátos természetét kell követnünk; ily módon, még ha valami más jelentősebb és nagyszerűbb lenne is, nekünk akkor is saját természetünk szabályához kell mérnünk törekvéseinket. Hasztalan harcba szállni tulajdon természeteddel, és olyasmit hajszolni, amit úgysem tudsz elérni…1827 (4) Semmiben nincs meg inkább az illendőség, mint az összehangoltságban,1828 és ez igaz mind az élet egészére, mind pedig az egyes cselekedetekre; ezt pedig nem tarthatod fenn, ha a magad természetét mellőzve mások természetét utánzod… (5) Ezért mindenkinek meg kell ismernie a saját adottságait, és saját jó tulajdonságainak és hibáinak éles szemű bírájaként kell helytállnia… (6) Fáradozásaink tehát azokban a tevékenységekben járnak leginkább sikerrel, amelyekre leginkább alkalmasak vagyunk. Ám ha a szükség olykor olyan feladatokra kényszerít bennünket, amelyek nem illeszkednek az adottságainkhoz, minden törődésünkkel, odafigyelésünkkel és szorgalmunkkal azon kell lennünk, hogy még ha nem is illendően, de legalább a legkevésbé dicstelenül hajtsuk végre őket… (7) A fent említett két szerephez egy harmadik csatlakozik, amelyet valamely véletlen vagy körülmény szab ki ránk; s egy negyedik is, amelyet saját döntésünkkel mi magunk vállalunk magunkra. Uralom, kormányzás, nemes születés, tisztség, vagyon, befolyás, és mindezek ellentétei is a véletlenen múlnak, és a körülmények kormányozzák őket. Ám az, hogy mi magunk melyik szerepet kívánjuk betölteni, a saját akaratunkból fakad. Ily módon van, aki filozófiára, van, aki polgári jogra, és van, aki szónoklásra adja magát, és mindenki más erényben akar inkább kitűnni… (8) Mindenekfelett azt kell eldöntenünk, hogy kik és miféle emberek akarunk lenni, s hogy milyenfajta életet akarunk élni; és ennek megfontolása mind közül a legnehezebb.1829

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave