Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Seneca, Erkölcsi levelek 94, 2, 31, 50–511839

(1) A sztoikus Arisztón ellenben ezt a részt1840 jelentéktelennek tartja… a leghasznosabbak – mondja – maguk a filozófia tételei, és a legfőbb jó meghatározása: „aki ezt jól megértette és megtanulta, az maga szabja meg önmaga számára, hogy melyik dologban mit kell tennie” … „ha valaki nincsen birtokában a helyes tantételeknek – mondja –, ugyan mit használnak neki az intelmek, ha egyszer téves tanok kötik?” (2) Természetesen úgy, hogy megszabadítják őt ezektől; mert természetes képességének szikrája még nem hunyt ki benne, csak elhomályosult és el van fojtva. Még így is próbál újraéledni, és ellene feszül a rossznak, ám ha támogatást és segítséget nyer az életvezetési szabályoktól, visszanyeri erejét, legalábbis ha maradandó kórság nem fertőzte meg és tette tönkre. Mert az utóbbit még a filozófiai oktatás sem állíthatja helyre, még ha teljes lendülettel törekszik is erre. Ugyan mi a különbség a filozófia tantételei és életvezetési szabályai között, ha nem az, hogy az előbbiek általános szabályok, az utóbbiak pedig részlegesek? Mindegyik előír valamit; az előbbiek teljes általánosságban, az utóbbiak részleges esetekre nézve… (3) A gyengébb jellemeknek szükségük van valakire, aki mutatja az utat: „ezt kerüld el, azt tedd meg”. Ha valaki arra a későbbi időre vár, amikor magától is tudni fogja, mit a legjobb tennie, a közbenső időben tévelygésben lesz, s ez akadályozni fogja benne, hogy eljusson addig a pontig, amikor megelégedhet önmagával. Szükséges tehát, hogy más irányítsa, míg lassan képessé nem válik arra, hogy önmagát irányítsa.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave