Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Seneca, Erkölcsi levelek 95, 10–12, 61, 63–641841

(1) A filozófia elméleti és gyakorlati is; szemléli a dolgokat és egyszersmind cselekszik… Az következik tehát, hogy ha egyszer elméleti tudomány, meglegyenek a tantételei. Miért? Mert senki nem néz elébe annak rendje s módja szerint teendőinek sem, ha nem tett szert arra a rendszerre, melynek révén minden dologban képes a hozzá illő cselekedetek összes számarányát1842 megvalósítani. Ezeket nem fogja megőrizni az, aki csak egyetlen fölmerülő esetet illetően kapott életvezetési szabályt, nem pedig mindenre vonatkozólag… A tantételek erősítenek meg, őrzik meg biztonságunkat és nyugalmunkat, ölelik fel az élet egészét s egyúttal a dolgok teljes természetét. A filozófia tantételei és életvezetési szabályai között ugyanaz a különbség, mint az elemek és a test tagjai között: a tagok az elemektől függenek, míg az elemek ezeknek és minden másnak is az okai… (2) A filozófiában egyes dolgok esetében intelemre van szükség, mások esetében pedig bizonyításra… ha bizonyításra <szükség van>, akkor szükség van tantételekre is, amelyek érvek útján vezetik le az igazságot… végül, amikor azt tanácsoljuk valakinek, hogy úgy bánjon a barátjával, mint önmagával, hogy gondolja azt, hogy az ellenségből még barát is lehet, vagy hogy ebben az emberben ébresszen szeretetet, abban meg csillapítsa a gyűlöletet, akkor ehhez hozzátesszük: „ez az, ami igazságos és erkölcsileg helyes”. Ám az igazságost és erkölcsileg helyest tantételeink rendszere foglalja magában. E rendszer tehát szükséges, és nélküle ama életvezetési szabályok sincsenek. De kössük össze az életvezetési szabályokat és a tantételeket; hiszen a gyökerek is haszontalanok az ágak nélkül, és maguknak a gyökereknek is segítségükre van az, ami belőlük sarjadt.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave