Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Plutarkhosz, Kólótész ellen 1122A–F1936

(1) A mindenre kiterjedő ítéletfelfüggesztést azok sem voltak képesek megcáfolni, akik sokat fáradoztak ennek érdekében, és terjedelmes vitairatokat és érveket dolgoztak ki ellene. Végül, miután a tétlenség érvét1937 ráncigálták elő vele szemben a sztoikusoktól, mint valami Gorgó-fejet, végleg felhagytak a dologgal, mivel, akárhogy is próbálkoztak és csűrték-csavarták, a késztetés (hormé) sehogy sem akart jóváhagyássá válni, sem pedig az érzékeléstől nem kaphatta egyensúlyi állapota megszűnésének kezdetét, hanem kiderült, hogy pusztán önmagánál fogva vezet el a cselekvéshez, anélkül, hogy rászorulna a jóváhagyásra… Az érv – ha valaki tudja követni és odafigyel – a következőképpen hangzik: (2) A léleknek háromféle – a benyomáshoz, a késztetéshez és a jóváhagyáshoz köthető – mozgása van.1938 Közülük azt, amelyik a benyomáshoz köthető, nem tudnánk kiiktatni akkor sem, ha akarnánk, hanem szükségszerű, hogy ha valaki találkozik egy dologgal, az bevésődjön és hatást gyakoroljon rá. (3) A késztetés mozgása, amely a benyomás mozgásának nyomán ébred, tevőlegesen mozgatja az embert a számára sajátosan megfelelő dolog felé, oly módon, hogy az irányító lélekrész mintegy kibillen egyensúlyi állapotából, és hajlandóság alakul ki benne. Így hát ezt sem iktatják ki azok, akik mindennel kapcsolatban felfüggesztik az ítéletüket, hanem ők is arra a késztetésre támaszkodnak, mely természetes módon1939 hajtja őket a sajátosan megfelelőnek tűnő dolog felé. (4) Mi az tehát, amit egyes-egyedül kerülnek? Azt, amiben egyedül létrejöhet a hamisság és a csalás: a vélekedést és az elhamarkodott jóváhagyást, ami nem más, mint gyengeségből fakadó ráhagyatkozás a látszatra, s amiben nincsen semmi hasznos. (5) Hiszen a cselekvéshez két dolog szükséges: benyomás a sajátosan megfelelő tárgyról és késztetés, mely e tárgy felé irányul; márpedig ezek közül egyik sem ütközik az ítéletfelfüggesztéssel. Az érv értelmében ugyanis a vélekedést, nem pedig a késztetést vagy a benyomást kell kiiktatnunk. Amikor tehát feltűnik valamely sajátosan megfelelő dolog, a feléje irányuló mozgáshoz és előrehaladáshoz nincs szükség vélekedésre, hanem rögtön fellép a késztetés, mely maga a lélek mozgása és előrehaladása[…]1940 (6) „De mégis hogyan lehetséges, hogy az, aki felfüggeszti ítéletét, a fürdőbe megy, és nem a hegyre, vagy hogy amikor a piactérre indul, felállva az ajtót célozza meg, nem pedig a falat?” – Épp te kérded ezt [ti. az epikureus Kólótész], aki azt állítod, hogy az érzékszervek megbízhatók, és hogy valamennyi benyomás igaz? Természetesen azért, mert számára sem a hegy jelenik meg fürdőként, hanem a fürdő, és nem a fal ajtóként, hanem az ajtó, és ugyanígy a többi dolog esetében. (7) Hiszen az ítéletfelfüggesztésre vonatkozó érv nem másítja meg az érzékelés természetét, és nem változtatja meg az értelem nélkül fellépő affekciók, illetve mozgások jellegét sem, megzavarva a benyomásokat fogadó képességet, hanem csupán a vélekedéseket iktatja ki, a többire azonban a megszokott módon támaszkodik.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave