Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sextus Empiricus, A tudósok ellen 7.176–1841953

(1) Karneadész és követői szerint tehát ilyesféle az elsődleges és általános kritérium. Miután azonban egy benyomás sohasem önmagában áll, hanem, miként a láncszemek, egyik a másikhoz kapcsolódik, egy második kritérium járul ehhez: az a benyomás, amely egyszerre meggyőző és akadálytalan.1954 Így például ha valaki benyomást alkot egy emberről, az szükségképp a vele kapcsolatban álló dolgokról, valamint a külső körülményekről is rendelkezni fog benyomásokkal. Vagyis, ami a vele kapcsolatban álló dolgokat illeti, a színéről, magasságáról, alakjáról, mozgásáról, beszédmódjáról, ruházatáról vagy lábbelijéről, ami pedig a külső körülményeket illeti, a légköri és fényviszonyokról, azután a napszakról, az égről és a földről, az illető barátairól és az összes hasonló dologról. Amikor tehát ezek közül a benyomások közül egyik sem térít el bennünket azáltal, hogy hamisnak tűnik, hanem mindegyik teljes összhangban igaznak tűnik, elfogadásunk nagyobb mértékű lesz. Hiszen el fogjuk hinni, hogy ez itt Szókratész, ha látjuk rajta minden megszokott sajátosságát: színét, termetét, alakját, beszédének módját, köpenyét, illetve azt, hogy ott, ahol tartózkodik, nincs senki, akit nem lehet tőle megkülönböztetni… (2) Amikor Menelaosz hátrahagyta hajóján Helené képmását1955 – amelyet mint Helenét hozott magával Trójából –, s partra szállva Pharosz szigetén, megpillantotta a valódi Helenét, noha igaz benyomást alkotott róla, mégsem adott hitelt az igaz benyomásnak, mivel egy másik benyomás megakadályozta ebben, amelynek alapján ő úgy tudta, hogy Helenét a hajóján hagyta. Ilyesféle az akadálytalan benyomás; úgy tűnik, ez is eléggé tágan értendő, amennyiben bizonyos akadálytalan benyomásokat akadálytalanabbnak találunk másoknál. (3) Mármost az akadálytalan benyomásnál még megbízhatóbb és a lehető legtökéletesebb ítéletet teszi lehetővé az a benyomás, amelyik amellett, hogy akadálytalan, felülvizsgált1956 is. Hogy mi ez és mi jellemző rá, azt kell a következőkben elmondanunk. Mármost az akadálytalan benyomás esetében csupán az érdekes számunkra, hogy a benyomások együttesében jelen lévő benyomások egyike se térítsen el bennünket azáltal, hogy hamisnak látszik, hanem mindegyik igaznak tűnjön, és egyik se nélkülözze a meggyőző jelleget. A felülvizsgált benyomást magában foglaló benyomásegyüttes esetében viszont tüzetesen megvizsgálunk minden egyes, a benyomásegyüttesben jelen lévő benyomást, olyasféleképpen, ahogy ez a népgyűléseken szokás, amikor a nép a valamely hivatalra vagy bíráskodásra jelentkezők mindegyikét megvizsgálja: méltó-e arra, hogy a hivatalt vagy a bírói tisztséget rábízzák. (4) Vagyis… az összes ilyen, az ítélet helyével összefüggő tényezőt gondosan megvizsgáljuk: az ítélőt, hogy látása nem homályos-e…; a megítélt tárgyat, hogy nem túlságosan kicsiny-e; az ítélet közegét, hogy nincs-e túl sötét; a távolságot, hogy nem túl nagy-e…; a helyet, hogy nem túl kiterjedt-e; az időt, hogy nem túl rövid-e; az ítéletet alkotó állapotát, hogy nem az őrjöngés jellemzi-e; végül pedig a tevékenység módját, hogy nem elfogadhatatlan-e. (5) Mert az említettek mindegyike külön-külön kritérium: a meggyőző benyomás, az egyszerre meggyőző és akadálytalan benyomás, majd pedig az, amelyik egyszerre meggyőző, akadálytalan és felülvizsgált. Éppen ezért, akárcsak a mindennapi életben, amikor egy jelentéktelen ügyben vizsgálódunk, egyetlen tanúhoz folyamodunk, amikor viszont jelentősebb dologban, számos tanúhoz, s amikor még ennél is jelentőségteljesebb ügyről van szó, minden egyes tanút kikérdezünk, hogy állítása összhangban van-e a többiekével. Karneadész és követői szerint csekély jelentőségű dolgokban pusztán a meggyőző benyomást alkalmazzuk kritériumként, a fontosakban viszont már az akadálytalant, míg azokban, amelyek a boldogsággal állnak összefüggésben, a felülvizsgált benyomást.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave