Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sextus Empiricus, A tudósok ellen 7.159–1651981

(1) Karneadész nemcsak a sztoikusok ellen érvelt a kritérium kérdésében, hanem az összes korábbi filozófussal szemben is. (2) Az első érve, mely közösen szól mindannyiuk ellen, az, amelyben megállapítja, hogy általában véve semmi sem lehet az igazság kritériuma: sem értelem, sem érzékelés, sem benyomás, sem pedig más dolog, mert mindezek egyként megcsalnak bennünket. (3) A következő érvében kimutatja, hogy még ha létezne is ez a fajta kritérium, nem lehet független a nyilvánvaló dolgok1982 ránk gyakorolt hatásától. (4) Minthogy ugyanis az élőlény az élettelen dolgoktól az érzékelőképesség révén különbözik, csakis ezen képesség révén észleli önmagát és a rajta kívüli dolgokat. Márpedig az olyan érzékelés, amely mozdulatlan, és nem fogad be hatást és nem módosul, nem is érzékelés, és semmit sem észlel; csak ha módosul és valamiképpen hatást fogad be valamilyen nyilvánvaló dologgal való találkozás nyomán, akkor tárja fel a dolgokat. (5) Így tehát abban a hatásban kell keresnünk a kritériumot, melyet a lélek a nyilvánvaló dolgoknak köszönhetően fogad be. E hatás szükségképp olyan, hogy feltárja önmagát és azt a jelenséget is, amely létrehozta – ez a hatás pedig nem más, mint a benyomás. Ennélfogva a benyomást is úgy kell meghatároznunk, mint egyfajta, az élőlényt ért hatást, mely mind önmagát, mind a tőle különböző dolgot feltárja. (6) Például miután ránéztünk valamire – mint Antiokhosz mondja –, látóérzékünk egy bizonyos állapotban lesz, de nem ugyanabban az állapotban, mint amilyen állapotban azelőtt volt, hogy ránéztünk volna az adott dologra. Mármost az efféle módosulás során két dolgot észlelünk: egyfelől magát a módosulást, azaz a benyomást, másfelől a módosulást kiváltó dolgot, vagyis a látott tárgyat. Ugyanez vonatkozik a többi érzékre is. Mármost ahogyan a fény önmagát is és mindazt, amit csak megvilágít, a szemünk elé tár, úgy a benyomás is – lévén az élőlény ismeretszerzésének legfőbb mozgatója –, akárcsak a fény, szükségképp önmagát is kinyilvánítja, s azt a nyilvánvaló dolgot is megmutatja, amely őt létrehozta. (7) Minthogy azonban nem mindig az igazságnak megfelelően mutatja meg, hanem gyakran megcsal bennünket, és nincs összhangban az őt létrehozó dologgal – akárcsak egy megbízhatatlan hírnök –, a szükségszerű következmény az lesz, hogy nem lehet minden benyomás az igazság kritériuma, hanem csak az – már ha egyáltalán van ilyen –, amelyik igaz. (8) Csakhogy, miként már elmondtuk,1983 miután egyetlen igaz benyomás sem olyan, hogy ne lehetne hamis, hanem minden igaznak tűnő benyomás mellett találunk egy tőle megkülönböztethetetlen hamisat, a kritérium olyan benyomás lesz, mely egyaránt lehet igaz és hamis is. Márpedig ha egy benyomás igaz is meg hamis is lehet, akkor nem megragadó benyomás; ha pedig nem megragadó benyomás, kritérium sem lehet. (9) Ha pedig egyetlen benyomás sincs, amelyre alapozhatnánk, az értelem sem lehet kritérium: ezt ugyanis a benyomásból vezethetjük le. Márpedig joggal: először ugyanis meg kell jelennie az értelem számára annak a dolognak, amelyet megítél, megjelenni azonban semmi sem képes az értelem nélküli érzékelés nélkül.1984 (10) Így tehát sem az értelem nélküli érzékelés, sem pedig az értelem nem kritérium.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave