Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Lucretius 2.478–531152

(1) Miután ezt a tárgyat kifejtettem,153 a következőkben egy olyan gondolatot fűzök ehhez, melynek bizonyossága az előzőtől függ: azt, hogy a dolgok elsődleges elemei alakjának különbségei véges számúak. (2) Ha ez nem így volna, akkor bizonyos magok teste végtelenül kiterjedt kellene hogy legyen. Hiszen egy adott test egy és ugyanazon szűk kiterjedésén belül nem lehet meg az alakok nagy változatossága. Mert tedd csak fel, hogy az atomok három legkisebb részből állnak, vagy adjál hozzá még néhányat. Miután egyetlen testnek mindezen részeit legfelülre, majd legalulra helyezve, a jobb oldalit megcserélve a bal oldalival mindenféle módozatot kipróbáltál, hogy melyik elrendezés milyen alakját adja ki ennek az egész testnek, nemde – ha esetleg tovább akarod változtatni az alakokat – az marad, hogy újabb részeket kell hozzáadnod. Ezután, ha netán ismét tovább akarod változtatni az alakokat, az következik, hogy az új elrendezés hasonló módon újabb részeket kíván. Tehát az új alakokkal együtt jár a test gyarapodása. Ezért nem hiheted, hogy a magok alakjának különbségei végtelen számúak, nehogy némelyekre közülük hatalmas nagyságot erőltess – ez, ahogyan azt fönt már kimutattam, nem fogadható el. (3) A barbár kelmék, a thesszáliai bíborcsigák színével festett ragyogó meliboiai bíbor, a pávák sugárzó bájtól aranyló faja mind alulmaradna a versenyben előtted az új színekkel szemben; megvetnéd a myrrha illatát, a méznek zamatát, és a hattyúdal meg a húrokon felcsendülő művészi Apollón-dalok ugyanígy vereséget szenvednének s elnémulnának: mert mindig valami új, a többinél kiválóbb születne. Ugyanígy minden dolog az ellenkező irányba, vagyis rosszabbá is változhatna oly módon, ahogyan – mint mondtam – jobbá válhat. Mert így – épp fordítva – a egyik dolog rendre visszataszítóbb lenne a többinél, az orrnak, a fülnek, a szemnek és a száj ízlésének. De mivel ez nem így van, hanem a dolgoknak rögzített határa van, amely mindkét oldalról korlátok között tartja őket, szükségképpen el kell ismernünk, hogy az anyag alakjainak különbségei véges számúak. (4) Aztán meg, a tűztől a fagyos téli zúzmaráig terjedő átmenet véges, amely visszafelé is ugyanolyan módon ki van mérve. Mert minden hőség és hideg, valamint a közéjük eső hőmérsékletek két végpont között helyezkednek el, sorrendben töltve ki az egész skálát. Tehát oly módon vannak megalkotva, hogy a köztük levő különbségek véges számúak, mivel mindkét oldalról egy-egy pont határolja őket – innen a lángok, onnan a merev fagyok szorítják. (5) Miután ezt kifejtettem, a következőkben egy olyan gondolatot fűzök ehhez, melynek bizonyossága az előzőtől függ: a dolgok elsődleges elemeit, amelyek alakjukban hasonlóak egymáshoz, végtelenül soknak kell neveznünk. Mert tekintve, hogy az alakok különbségei véges számúak, szükségszerű, hogy a hasonló alakúak végtelenül sokan legyenek, máskülönben az anyag összessége véges mennyiségű kellene hogy legyen – márpedig bizonyítottam, hogy ez nem így van, költeményemmel megmutatva,154 hogy az anyagrészecskék örökké fenntartják a dolgok összességét a végtelenből, minden irányból történő becsapódásaik folyamatossága révén.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave