Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sextus Empiricus, A pürrhónizmus alapvonalai 1.31–392008

(1) Átfogólag azt mondhatnánk, hogy [az ítéletfelfüggesztés] a dolgok szembeállításán keresztül jön létre. Vagy jelenségeket jelenségekkel, vagy gondolatokat gondolatokkal, vagy jelenségeket gondolatokkal állítunk szembe. (2) Amikor azt mondjuk, hogy „ugyanaz a torony távolról kör alakúnak, közelről viszont négyszögletesnek látszik”, akkor jelenségeket állítunk szembe egymással. (3) Amikor annak álláspontjával, aki az égitestek rendezettségéből a gondviselés létére következtet, azt a tényt állítjuk szembe, hogy a jó embereknek gyakran rosszul, a rossz embereknek meg jól megy a soruk, és ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy nem létezik gondviselés – akkor gondolatokat állítunk szembe egymással. (4) Jelenségekkel gondolatokat pedig úgy állítunk szembe, ahogyan Anaxagorasz, amikor azzal a ténnyel, hogy a hó fehér, azt állította szembe, hogy a hó fagyott állapotú víz, a víz viszont fekete, következésképp a hó is fekete. (5) Más irányból megközelítve a dolgot, néha jelen idejű dolgokat jelen idejű dolgokkal állítunk szembe, mint az imént említett esetekben, máskor viszont jelen idejű dolgokat múltbéli vagy jövőbéli dolgokkal. Például, amikor valaki egy olyan érvet fogalmaz meg, amelyet nem tudunk cáfolni, azt mondjuk neki, hogy „ahogyan az általad követett iskola alapítójának a születése előtt az iskola álláspontja nem tűnt helyesnek, jóllehet az illető tétel már benne rejlett a dolgok természetében, ugyanígy lehetséges, hogy az általad megfogalmazott állásponttal ellentétes tétel már ténylegesen benne rejlik a dolgok természetében, csak még mi nem látjuk, úgyhogy még nem szabad jóváhagynunk álláspontodat, bármennyire is cáfolhatatlannak tűnik jelen pillanatban.” (6) Hogy ezeket a szembeállításokat pontosabban szemügyre vehessük, felvázolom az ítéletfelfüggesztést eredményező módokat,2009 anélkül, hogy akár a számukról, akár meggyőző erejükről határozott véleményt nyilvánítanék. Hiszen lehetséges, hogy érvénytelenek, és hogy több van belőlük, mint ahányról beszélni fogunk. (7) Általában a régebbi szkeptikusoktól szokás származtatni azokat a módokat, szám szerint tízet, amelyek következtében ítéletfelfüggesztés áll elő. Ezeket gondolatmeneteknek (logosz) vagy alakzatoknak (tüposz) is szokás hívni. A módok a következők: (8) az első az élőlények különbözőségén alapul, a második az emberek különbségein, a harmadik az érzékszervek eltérő szerkezetén, a negyedik a körülményeken, az ötödik a helyzeten, a távolságon és elhelyezkedésen, a hatodik az összekeveredésen, a hetedik a jelenségek alapjául szolgáló dolgok felépítésén és mennyiségén, a nyolcadik a viszonyon, a kilencedik az előfordulás folyamatos vagy ritka voltán, a tizedik az életviteleken, szokásokon és törvényeken, valamint mitikus meggyőződéseken és tantételként elfogadott véleményeken. Mindazonáltal ez a sorrend tetszőleges. (9) Ezek a fölöttük álló három mód egyikéhez rendelhetők, melyek közül az egyik a ítélőn alapul, a másik a megítélt dolgon, a harmadik pedig mindkettőn. Az ítélőn alapuló alá tartozik az első négy (mert a megítélő vagy állat, vagy ember, vagy valamilyen érzékszerv, és valamilyen körülmények között van), a megítélt dolgon alapulóhoz tartozik a hetedik és a tizedik, a kettejükből összetetthez az ötödik, a hatodik, a nyolcadik és a kilencedik. (10) Végezetül pedig ez a három a viszonyon alapuló mód alá rendelhető, úgyhogy a viszonyon alapuló mód a legáltalánosabb, az előbbi három ennek fajtáit alkotja, és a tíz mód ez alá a három alá van rendelve. A módok számáról mindezt a valószínűség alapján mondtuk el.2010

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave