Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sextus Empiricus, A pürrhónizmus alapvonalai 1.100–113

(1) Hogy az ítéletfelfüggesztéshez eljuthassunk – akár az egyes érzékekre támaszkodó érvelés útján, akár függetlenítve magunkat az érzékektől –, az ítéletfelfüggesztés negyedik módját is alkalmazzuk. Ezt a körülményeken alapuló módnak nevezzük, „körülmények” alatt az „állapotokat’2017 értjük. Véleményünk szerint ez a mód az olyan esetek szembeállításánál észlelhető, mint a természetes vagy természetellenes állapotok, az ébrenlét vagy alvás, a különböző életkorok, a mozgás vagy nyugalom, a gyűlölet vagy szeretet, a hiány vagy telítettség, a részegség vagy józanság, a különféle hangulatok, a bátorság vagy félelem, a bánat vagy öröm. (2) Például attól függően, hogy természetes vagy természetellenes állapotban vagyunk, a dolgok eltérőnek mutatkoznak, minthogy a zavarodott és megszállott ember azt gondolja, hogy isteni hangokat hall, mi viszont nem. … Ugyanaz a méz nekem édesnek, a sárgaságban szenvedőknek pedig keserűnek tűnik. (3) Ha pedig valaki azt mondja, hogy egyes testnedvek keveredése teszi a természetellenes állapotban lévő embereknek a dolgokról alkotott benyomásait szokatlanná, akkor erre azt kell felelni, hogy mivel a testnedvek az egészséges emberben is keveréket alkotnak, ezért lehetséges, hogy éppen ennek köszönhetően mutatkoznak másmilyennek az egészséges embereknek a külső tárgyak, amelyek természet szerinti mivoltukban éppen olyanok, amilyennek az úgynevezett természetellenes állapotban lévőknek látszanak. Ha emezeknek a testnedveknek olyan képességet tulajdonítunk, hogy a tárgyakat képesek eltorzítani, míg amazoknak nem, önkényesen járunk el. Hiszen ahogyan az egészséges emberek olyan állapotban vannak, amelyik az egészséges számára természetes, de a beteg számára természetellenes, ugyanúgy a betegek is olyan állapotban vannak, amelyik a beteg számára természetes, az egészséges ember számára viszont természetellenes, ezért viszont a betegeknek is hitelt kell adnunk, mint akiknek – bizonyos értelemben – maguknak is természetszerű az állapotuk. (4) Az életkor alapján is adódik különbség. Mert ugyanaz a levegő az öregembernek hidegnek, az ereje teljében lévő embernek viszont enyhének tűnik, és ugyanaz a szín az idősebbnek fakónak, az ereje teljében lévő embernek viszont élénknek tűnik. … A dolgok a mozgás vagy a nyugalmi állapot következtében is különbözőnek tűnnek, hiszen mindaz, amit mozdulatlannak látunk, amikor mi magunk egy helyben vagyunk, mozogni látszik, amikor elhajózunk mellettük. … A részegség és a józanság is ilyen: amit józan állapotban csúnyának és utálatosnak látunk, az részegen nem látszik számunkra annak. Az előzetes befolyásoltság is ilyen: hiszen ugyanaz a bor savanyúnak tűnik azok számára, akik előtte datolyát vagy aszalt fügét ettek, viszont édesnek tűnik azok számára, akik diót vagy csicseriborsót fogyasztottak. … (5) Minthogy tehát az eltérő állapotok is számos ellentmondást eredményeznek, és minthogy az emberek egyszer ilyen, máskor amolyan állapotban vannak, azt talán könnyű megmondani, hogy az egyes dolgok kinek-kinek milyennek tűnnek, azt azonban már nem, hogy a dolgok valójában milyenek, minthogy az ellentmondás eldönthetetlen. Hiszen aki az ellentmondás ügyében ítéletet hozna, az vagy valamilyen állapotban van a felsoroltak közül, vagy egyáltalán semmilyen állapotban nincsen. Viszont azt állítani, hogy egyáltalán semmilyen állapotban nincsen, ti. nem is egészséges és nem is beteg, nem mozog és nincs nyugalmi állapotban, hogy teljesen kortalan, és hogy egyéb állapotai sincsenek, teljes képtelenség. Ha viszont valamilyen állapotban van, és onnan ítéli meg a jelenségeket, maga is a nézetkülönbség egyik résztvevője lesz, és semmiképpen nem lesz pártatlan bírája a külvilág dolgainak, mert az éppen meglévő állapotai összezavarják.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave