Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sextus Empiricus, A pürrhónizmus alapvonalai 1.124–128

(1) A hatodik mód az összekeveredésből adódik. Ennek alapján arra következtetünk, hogy mivel egyetlen dolog sem önállóan és magamagában kerül az utunkba, hanem valami mással együtt, ezért azt talán meg lehet állapítani, hogy milyen az a keverék, amelyet a külső tárgy alkot azzal, ami vele együtt látható, azt azonban nem leszünk képesek megmondani, hogy milyen a külső tárgy tisztán és magában. (2) Véleményem szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a külvilág dolgai közül egyetlen egy sem magamagában kerül az utunkba, hanem csakis valami mással együtt, valamint az is, hogy ezáltal másmilyennek látszik. A bőrszínünk, például, másmilyennek látszik a meleg, és másmilyennek a hideg levegőben, és nem vagyunk képesek megállapítani, hogy bőrünknek milyen a természetes színe, csak azt, hogy ebben vagy abban a közegben milyennek látszik. Ugyanaz a hang másmilyennek tűnik a ritka, és megint másmilyennek a sűrű levegő közegében. A szagok erőteljesebbek a fürdőben és a napon, mint a hideg levegőben, a vízbe merített test könnyű, a levegőben lévő test pedig nehéz. (3) A külső keverékektől lépjünk tovább: magában a szemben is vannak hártyák és van folyadék. Mivel a látható tárgyak ezek nélkül nem láthatók, ezért nem is lehet pontosan megragadni őket, mert helyettük csak a keveréket ragadjuk meg. Ezért a sárgaságban szenvedők mindent sárgának, a véreres szeműek mindent vérvörösnek látnak. … (4) Az elme sem [képes a külső tárgyakat pontosan megragadni], leginkább azért, mert a neki utat mutató érzékek is tévednek, másrészt talán azért, mert önmaga is hozzákever valami sajátost az érzékek által küldött adatokhoz. Hiszen azt látjuk, hogy valamilyen testnedvek jelen vannak a tantételek hirdetői által az irányító lélekrész számára kijelölt testrészek mindegyikében, akár az agyat, akár a szivet, akár bármelyik másik testrészt is kívánná valaki ennek helyéül megjelölni. (5) Tehát ennek a módnak az alapján is látjuk, hogy a külső tárgyak természetéről semmilyen állítást nem vagyuk képesek megfogalmazni, és ezért kénytelenek vagyunk felfüggeszteni ítéleteinket.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave