Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Lucretius 4.823–857175

(1) Nagyon szeretném, hogy ebben a tárgyban őrizkedj attól a hibától és elővigyázatosan kerüld azt a tévedést, hogy úgy véld: a szemek ragyogó fénye azért jött létre, hogy képesek legyünk látni, és azért hajlik a térd és csípő a lábunk felett, amelyen nyugszanak, hogy képesek legyünk hosszú léptekkel előrehaladni, továbbá azért illeszkedik az izmos felsőkarhoz az alsókar, és azért van mindkét oldalon bennünket szolgáló kezünk, hogy elvégezhessük mindazt, amire az élethez szükségünk van. Az összes többi effajta magyarázat visszás, és fordított gondolkodásmód eredménye. (2) Mert semmi sem azért jött létre a testünkben, hogy használni tudjuk, hanem az vezet a használatukhoz, hogy létrejöttek. Nem létezett azelőtt látás, hogy megszületett volna a szemek fénye; nem volt beszéd azelőtt, hogy megalkották a nyelv szervét, hanem inkább úgy van, hogy a nyelv születése messze megelőzte a beszédet; sokkal korábban jött létre a fül, mint hogy hangot hallott volna valaki – egyszóval úgy vélem, minden testrészünk megvolt már azelőtt, mielőtt használatba vettük volna őket. Eszerint nem alakulhattak ki a használat végett. (3) Ezzel szemben a puszta kézzel vívott harc, a testrészek szaggatása, a tagok beszennyezése vérrel sokkal korábban megvolt, mint hogy fénylő fegyverek szálltak volna, és a természet előbb kényszerített rá bennünket arra, hogy kerüljük a sebesülést, mint hogy a bal kéz elénk tartotta volna a pajzsot a mesterségbeli tudásnak köszönhetően. Természetesen az is sokkal régebbi dolog, hogy a fáradt testet átadjuk a pihenésnek, mint a puha ágytakarók, és a szomjúság csillapítása is korábban született a poharaknál. Ezekről a dolgokról tehát elhihetjük, hogy ismeretük a használat célját szolgálja, mert a használat és az élet tapasztalata nyomán találták fel őket. (4) Ezektől azonban mind elkülönülnek az előbbiek, amelyek maguk korábban megszülettek, s csak ezután nyújtottak alkalmat arra, hogy fogalmat alkossunk hasznukról. Látjuk, hogy ebbe a típusba elsősorban az érzékszervek és a testrészek tartoznak. Ezért aztán újra és újra elmondom: távolról sem hiheted, hogy ezeket hasznos feladatuk betöltésére alkothatták.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave